Barbarits Lajos: A vetés gépesítésének kezdetei és elterjedése Magyarországon (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 2. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1965)

IV. A vetőgép a kapitalizálódó mezőgazdaságban

egy szórvavetőgép és 653, illetve bérleten 402 holdra egy sorvetőgép. Az egész vetőgép-állományra vonatkoztatva: ahol a tulajdonos maga gazdálkodott, átlag 560 holdra, ahol bérlő, 331 holdra esett egy vetőgép. Az 1895. évi mezőgazdasági statisztikai összeírás adatainak részletesebb elemzésére nyújthat alkalmat a vetőgépek területi eloszlására vonatkozó vizsgálat. A következő összeállítások az ehhez szükséges összehasonlításokat kívánják lehetővé tenni Magyarország akkori megyéinek termelő tájak szerinti csoportosításában. Szántóterület Szcrva! SorbaEgy vetőgépre Megye k. hold vetcg ép db jut k. hold k. hold vetcg ép db jut k. hold Dunántúli megyék Baranya 421 384 108 695 315 451 299 136 960 220 Győr 157 577 64 851 98 Komárom 282 905 70 1189 129 192 024 74 2233 49 571 695 245 979 272 286 796 72 1380 113 Tolna 379 048 101 619 299 Vas 167 404 108 1195 205 Veszprém 334 952 85 897 199 Zala 343 035 139 649 282 összesen : 3 888 119 1202 11 647 173 Duna— Tisza közti megye k Bács-Bodrog 1 263 571 358 2101 305 Csongrád 365 936 102 811 232 319 948 126 612 257 Jász-NagykunSzolnok 570 778 345 1327 203 Pest-Pilis-Solt 1 149 895 345 1478 361 Összesen : 3 670 128 1276 6329 283 Tis, lúntúli megyék 426 342 109 712 306 Békés 444 800 175 1686 140 767 800 282 962 364 Csanád 243 728 68 1038 127 309 156 78 681 231 Krassó-Szövény 328 384 41 39 2 522 176 497 1 6 15 318 503 841 212 569 374 458 313 91 333 654 Szilágy 258 874 40 167 754 746 761 148 699 504 Torontál 1 159 042 267 1664 363 85 809 11 44 952 Összesen : 5 909 347 1523 8600 345