Barbarits Lajos: A vetés gépesítésének kezdetei és elterjedése Magyarországon (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 2. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1965)
IV. A vetőgép a kapitalizálódó mezőgazdaságban
rak ottani lerakataiból, kis mértékben Németországból származott és az 1886—1895. években állandóan növekedett: 137 Év Ausztriából Német- és más országból Év db ft db ft 1886 353 73 744 14 7 669 1887 836 165 960 16 2 340 1888 659 140 136 2 60 1889 973 162 500 6 1 400 1890 1 021 167 895 1 135 1891 937 149 680 20 4 400 1892 1 069 170 120 48 5 200 1893 1 423 417 452 9 6 392 1894 2 004 515 970 8 2 227 1895 1 809 482 017 17 5 131 Összesen : 11 084 2 445 474 Hl 34 954 A mezőgazdasági gépbehozatal statisztikájában számszerűleg az ekék jártak az élen, utánuk a cséplőgép s harmadik helyen a vetőgépek. (A vetőgép-import több mint ötszörösre emelkedett 10 év alatt, ugyanakkor az eke-behozatal mintegy négyszeresre, a cséplőgép-import nem egészen háromszorosra növekedett.) Az importban Magyarországra özönlő mezőgazdasági gépek „minden árért és minden módon" kaphatók voltak. Egyszerű vetőgépeket adtak el hároméves részletfizetésre a kiállításokon. Főleg a cseh-morva gyáraknak minőségben gyengébb vetőgépei terjedtek ilyen módon mind szélesebb körben Magyarországon. Az angol, német gépgyári konkurrencia ellen némi védelmet nyújtott a vám, a cseh-morvaországi gépeket vám nem terhelte. A külföldi gyáraknak Budapesten lerakataik, az egész vidéket behálózó ügynök-gárdájuk volt, Az import-gépeket sok esetben magyar cégek neve alatt, megtévesztő hirdetések útján, hamis cégfeliratokkal árusították, magyarországi származásúnak tüntették fel azokat, így próbálták legyőzni a magyar társadalom ellenállását a külföldi ipar termékeivel szemben. Egyes lerakatok készen kapták az alkatrészeket külföldről, Magyarországon összeszerelték vagy átfestették és hazai gyártmányként hozták forgalomba. Fordítva: magyar gépgyárosok sem vetették meg ezeket a módszereket, amikor jobb külföldi gyártmányok konkurrenciáját igyekeztek a maguk javára hasznosítani. A vetőgépkivitel Magyarországból meg sem közelítette a behozatal mértékét. Az összes magyar mezőgazdasági gépexport 1886-ban 393 592 ft értéket képviselt, 1894-ben kulminált 1 069 178 ft-tal, de ebből kb. 700 000 ft esett a külföldi gyárak magyarországi lerakataiból más országokba 137 Lencz Ödön: Mezőgazdasági gépek és eszközök. 1886—1895. H. n., é. n. (Bpest 1897?) 21. I. tábla, 14.
