Barbarits Lajos: A vetés gépesítésének kezdetei és elterjedése Magyarországon (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 2. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1965)

IV. A vetőgép a kapitalizálódó mezőgazdaságban

A sor vetőgépek munkaképességének bírálatánál szükséges szempontokat rögzítették a következő kérdőpontok: ,,1. hány ló szükséges a vetőgéphez? "2. a sorok száma? 3. a sorok távolsága? 4. milyen mélyen hatolnak a sorok a talajba? 5. a gép által 1 mp alatt meghaladott út hossza? 6. hány kilogramm munkaerőt igényel a gép? 7. munkakifejtés munka-kilogrammokban? 8. hány méter-kilogramm erő szükséges az egy nap alatt bevetett terület munkájához? 9. az egységes terület (1 Ha) bevetésére mennyi munka szükséges munka-kilogrammokban? IC. az egy óra alatt bevetett terület nagysága 50 méter-kilogramm vonóerőre visszaszámítva mekkora? 11. pénzértékre átszámítva az egy nap alatt elhasznált munkát, a gép egynapi munkája mibe kerül?" A vetőgép kezelhetőségével kapcsolatos bírálati kérdéscsoport a következő volt: ,.1. könnyen hozzáférhető-e a vetőláda a mag kitöltésekor? 2. gyorsan beszüntethető-e az egves sorok működése vetés közben? 3. a hibák, mik munka közben előfordulhatnak, gyorsan eltávolíthatók-e? 4. könnyen szabályozható-e a vetés mélysége? 5. gyorsan változtatható-e a vetőszerkezet különféle mennyiségű mag elvetésére? 6. gyorsan cserélhető-e ki a merítő szerkezet különféle minőségű, fajú vetőmagvakhoz? Szükséges-e kicserélés? 7. könnyen kezelhetők és tisztithatók-e a csoroszlyák? 8. kormányozható-e a gép kellő pontossággal a fordulat kapcsán? 9. tud-e könnyen fordulni a gép? 10. a csoroszlyák leeresztésekor működőképes lesz-e a vetőszerkezet is? 11. a vetőszekrénv tisztogatható-e a mag változtatása vagy a vetés befejeztekor? 12. a gép anyagának minősége? 13. az egyes géprészek szilárdsága? 14. az elkopásnak kitett részek könnyen és olcsón pótol hatók-e?"

52 A felsorolt bírálati szempontok összessége először a Vasmegyei Gazdasági Egyesület által 1886-ban Sárvárott rendezett vetőgépversenyen érvényesült. A rendezők mintául az előző évben Warenben (Magdeburg-Schwerin) rendezett, első sorvetőgép-verseny módszereit követték, de a bírálatot gyakorlatibb alapelvekre építették fel. Talán éppen az igényesebb bírálat, a megválaszolandó kérdéseknek a gyakorlat oldaláról való felvetése volt az oka, hogy a gyárosok — bár nagy számban neveztek be a versenyre — mindössze húszan állítottak ki vetőgépeket, ezek közül is csak 7 vett részt a versenyben. Egy-egy gyárosnak több gépe is szerepelt versenyen kívül a kiállításon, de többnyire lényegtelen különbségekkel. A versenyzők közül az arany díszoklevelet a budapesti Nicholson-gyár 15 soros Simplex vetőgépe nyerte el, az ezüst oklevelet a mosoni Kühne-gyár 15 soros Hungária Drill je, a bronzot a szombathelyi Mayer-gépgyár 15 soros New Hun52 Herényi Gothard S.: A sorvetőgépek bírálatának elvei. MSZ Magyaróvár 1866. VII. 300. és VIII. 349.