Barbarits Lajos: A vetés gépesítésének kezdetei és elterjedése Magyarországon (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 2. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1965)

I. A vetőgép működési elveinek és első típusainak kialakulása

A vetőgéppel folytatott szántóföldi művelés tulajdonképpeni hazája -Nagybritannia volt, ahol a középkortól fogva, de főleg az újkorban Európa más országainál zavartalanabb, rendi kötöttségektől kevésbé korlátozott volt a mezőgazdaság fejlődése. Az angol könyvészeti adatok a XVI. századig utalnak vissza a sorbavetés szakirodalmi jelentkezését illetően.

18 Londonban 1600-ban jelent meg első, majd a nagy érdeklődés következtében 1601-ben új kiadásban Plat „tíz új gondolata" a magvaknak különkülön, egyenlő távolságra, sorokba történő, magtakarékos vetéséről.

19 Angol -szántóvetők 1601-ben megjelent tanácsadójának címlap-metszete kétlovas eke után vetődeszkával (setting board) sorvetést végző parasztokat ábrázol.

20 Talán ez az az „ültetőgép", amelyről egy XIX. századi magyar visszapillantás azt írja, hogy vele „Németországban is megpróbálták ugyan a szerencsét, de mint . . . nagyobb gazdálkodásnál teljességgel nem használhatót divatba nem hozhatván", utóbb csak kiállítási látványosság lett belőle.

21 Az első vetőgépre, amely európai országban forgalomba került, a spanyol király adott privilégiumot Locatello spanyol származású, Karinthiában élő földbirtokosnak. Az ekeszarvakra erősített vetőszerkezet alapötletét, az ehhez kapcsolt maghullató garat gondolatát Locatello 1663-ban egy keleti vetőszerkezetről fennmaradt feljegyzésből merítette.

22 Merőben új volt azonban a mag kiszórásának módja. A magládából a magot egy tengelyen forgó, három sor kanállal ellátott henger merítette és hullatta ki.

23 A tengelyen a vetőhengerrel együtt forgó két kerék járt, amelyek csak a keréktalpból körben kiálló szegekkel érintették a földet, s ennek következtében forogtak. Az eke barázdát hasított, a vetőszerkezet ugyanakkor belehullatta a magot, a következő barázda ráhulló földje pedig betakarta a vetést.

24 A vetőszerkezet egy ekenyom széles volt, egy barázdát vetett be, működése főként az érintőszeges kerekek pontos beállításától függött. Locatello

25 vetőgépe már megközelítette a járókerekekről meghajtott vetőszerkezet elgondolását, bár a vetőhengert nem a vetőeke haladó mozgása működtette, hanem az attól még teljesen független talpszeges kerekek. Fussel: The old english farming books from Fitzherbert to Tull (1523 to 1730). London 1947. 125. 19 S. Hugh Plat: The Newe and Admirable Arte of Setting of Corne. London 1600. 2. 20 E. Maxey: New Instruction of Plowing and Seting of Corne. London 1601. 21 Gép-tan. MG 1842. Jan. 23. 22 W. Hamm i. m. 591. 23 Reischer: A vetőgépek. GL 1864. 26. sz. 2

'' J. Mill: Vollständiger Lehrbegriff von der praktischen Feldwirtschaft. Wien 1767. 367. 25 Locatello nevét a korabeli források nem egyformán jegyezték fel: Locatelli, Luca'•tello változata gyakori d6