Barbarits Lajos: A vetés gépesítésének kezdetei és elterjedése Magyarországon (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 2. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1965)

IV. A vetőgép a kapitalizálódó mezőgazdaságban

adata az lenne, hogy az eddig ismert és folyvást javított gépeket a legkülönbözőbb talajokon és a legkülönbözőbb viszonyok közt kipróbálja és ezen munkáinak eredményét a különböző viszonyok szerint pontosan felmérje".

49 A műszaki szempontból még megoldatlan vagy nem egészen megoldott kérdéseket, a sorvetőgépek hibáit és azok javításának irányát 30 pontban foglalta össze 1884-ben a Deutsche Landwirtschaftliche Presse. Ezt a 30 pontot tekintették programjuknak a magyarországi vetőgépgyárak is.

50 A vetőgépszerkesztés, vetőgépgyártás és az agrotechnika összefüggéseinek, az azokkal kapcsolatos problémáknak áttekintését teszi lehetővé az akkor legfontosabbnak tartott szempontok összefoglalása. Az eddig ismert kanalas vagy merítőkerekes és Eckert-féle tárcsás sorvetőgépek, mihelyt nem volt teljesen sík az elvetendő terület, egyenetlenül szórták a magot. E tekintetben jobb volt, majdnem független a talaj dom37. A Kühne-gépgyár 2/^13 soros ikervetőgépe 37. Zwilling-Drillmaschine mit 2\13 Reihen aus der Fabrik Kühne f Tarnóczy G.: A gazdasági gépekről. GM 1883. 182. o0 OL IV. Kühne Levelezés 3. es. (Drill und Düngerstreuer wie sie sein sollen, Deutsche Landwirtschaftliche Presse 1884. Nr. 46, 47, 48.)