Barbarits Lajos: A vetés gépesítésének kezdetei és elterjedése Magyarországon (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 2. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1965)

IV. A vetőgép a kapitalizálódó mezőgazdaságban

vetőgép forgalomban az agrotechnika igényeinek megfelelő géptípus kialakításában lelte magyarázatát. A hazai talajviszonyok között szükség volt egy könnyű járatú, a domborzati változatosság ellenére is lehetőleg egyenletes szórású vetőgépre. A merítőkerekes vetőszerkezet ezt az akkor elérhető legjobb fokon megoldotta. A gyárnak más sorvető típusokkal történt próbálkozásai nem voltak sikeresek, mert nem művelés-technikai igény, hanem konstrukciós vagy üzleti ötlet szülte azokat. A 15 év alatt eladott 4816 sorvetőgép a sorok száma szerint úgy oszlott meg, hogy a használatba került gépeknek mintegy 94%-a 11—17 soros volt, és csupán 6% maradt együttesen az összes többi sorváltozatokra. 9 soros 34 db 0,7% 11 soros 635 db 13,3% 13 soros 2012 db 41,8% 15 soros 1093 db 22,7% 17 soros 801 db 16,50/o 19 soros 127 db 2,6% 21 soros 72 db 1,5% 23 soros 6 db 0,1% 27 soros 11 db 0,2o/o 29 soros 22 db 0,5% egyéb 3 db 0,1% összesen : 4816 db 100,0% 2. A termelési költség befolyása a vetés gépesítésére Az amerikai gabona versenyének rohamos erősödése és a termelési költségek csökkentésének lázas igyekezete válság-periódusok ismétlődését vonta maga után az európai mezőgazdaságban. Magyarországon a gabona belső fogyasztási piacainak bővítése nem volt még járható út a 70-es, 80-as években, hiszen a polgárosodás ütemét lassította hazánkban az ipari fejlődésnek akadályozottsága. A gabona-túltermelési válság hullámverése kontinensekre terjedt ki. Ez a kérdés foglalkoztatta a korszakban megrendezésre került gazdakongresszusokat. 1879. júniusában a Székesfehérvárott rendezett háromnapos értekezletet Galgóczy Károly nyitotta meg. Előadásának vezérfonala volt: hogyan lehet a munkát olcsóbbá tenni a mezőgazdaságban gépek alkalmazásával és mely gépek alkalmasak a költségesebb emberi munkaerő pótlására? Az ipari fejlődés, akkori kezdetleges stádiumában is, a mezőgazdaságból vonta el a munkáskezeket, de egyben a gépek alkalmazásával példát mutatott a mezőgazdaságnak az emberi munkaerőszükséglet csökkentésére. ,,A kézzel dolgozó kisipar nem fogja bírni a gépek versenyét. Ezt mindjobban kezdik belátni gazdáink is, s a gépek hasz11 A vetés gépesítése 161