Barbarits Lajos: A vetés gépesítésének kezdetei és elterjedése Magyarországon (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 2. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1965)
IV. A vetőgép a kapitalizálódó mezőgazdaságban
Á vetőgép a kapitalizálódó mezőgazdaságban Amint a tőkehiány enyhült, úgy gyorsult a mezőgazdaság tőkés átalakulásának folyamata Magyarországon. Az évszázados ütemkülönbség, ami a világ nagy része és a magyar gazdasági fejlődés között volt, megmaradt továbbra is. Kialakulóban volt a polgári tőkeképződés. Az ebből eredő konjunktúra növelte az osztrák és más külföldi tőkeforrások befolyását a magyar gazdasági életben. A mezőgazdasági gépgyártás fokozatosan kinőtt Magyarországon is az uradalmi műhelyek és kisipari „gyárak" keretei közül, azok helyét külföldi pénzügyi és személyi kapcsolatokra épülő kapitalista gyáripar vette át, szélesebb feladatkörrel a tőkés mezőgazdasági termelés megszerveződését illetően. Mosonban a hamburgi Kühne, Pesten a bécsi Hofherr, Nyitrán a württembergi Rapp és Speiser, Rimaszécsen a csehországi Innfeld, — csak néhány példa a külföldi kezdeményezésre alakult, külföldi tőkével munkálkodó magyarországi mezőgazdasági gépgyárak sorából. A nagy angliai gépgyárak pesti lerakataikkal a gépkereskedelem kulcspozícióit építették ki maguknak Magyarországon és a szomszédos országok felé. A verseny éleződése irányában hatottak a sorozatos gabonaválságok, amelyek a mezőgazdától az agrotechnika javítása útján elérhető gazdaságossági eredményeket követeltek a termelésben. Ugyanakkor az ipari konkurrencia a gazdasági krízis hatása alatt a termelőeszközök kétes értékű tömegét zúdította a mezőgazdaságba, ami még nem állt a kapitalizálódásnak azon a fokán, mint az ipar, de már jobb és több gép üzemeltetésével szeretett volna közelebb jutni a válság-problémák megoldásához. Az agrotechnikai fejlesztés igénye elsődleges hangsúllyal a vetésnél jelentkezett. A gépgyárak üzleti versenye megszülte az eszközök, gépek termelésének profil-kialakítására vonatkozó törekvéseket, amiknek sikeres példája a mezőgazdasági gépgyártás hazájából, Angliából már más országokban is követőkre talált. Magyarországon még minden üzem mindenfajta gépet, szerszámot gyártott, s ez nem hatott fejlesztőleg a gyártmányok minőségére, de főként nem teremtette meg a tőkehaszon kimunkálásának eredményesebb lehetőségeit. A sok kisebb gépgyártó üzem közül vetőgépgyártásra csak a mosoni
