Barbarits Lajos: A vetés gépesítésének kezdetei és elterjedése Magyarországon (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 2. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1965)
III. A gépi vetés terjedése a jobbágyfelszabadítás után
menően kedvezőbb volt Győr megyében az eke váltás eredménye: 5863 vasalkatrészes eke mellett mindössze 340 faeke 1 '' 8 volt található, 5,5% az országos 40%-hoz képest. Néhány nagybirtokon a vetés gépesítése terén fejlődés mutatkozott. A püspökség börcsi gazdaságának 1365 m. holdra 2 Garrett-féle, 13 soros vetőgépe volt. A pannonhalmi 13 913 holdas uradalomnak 5907 hold szántóföldjén 10 db 10 soros, 2 db 9 soros, 6 kanalas szórvavető és 1 kefés szórvavetőgép végezte a vetéseket. Az említett két uradalom leltárában 1874-ben nem voltak már faekék. mindegyikben voltak azonban kellő számú vasfogasok és hengerek, amelyek ekkortájt kezdtek terjedni éppen a gépi vetés talajművelésével kapcsolatos magasabb követelmények következményeként. A magyar földművelésügyi kormány 1873-ban Hensch Árpádot kiküldte Németországba, hogy Magdeburg környékén tanulmányozza a gőzekeműveléssel és a gépi sorvetéssel kapcsolatos új agrotechnikai eljárásokat és azok eszköz- és gépszükségletét. 149 Az ebből eredő tanulságok lecsapódásának tekinthető egyes megyei gazdasági egyesületek felbuzdult aktivitása a mezőgazdaságnak korszerű szerszámokkal, gépekkel való ellátását illetően. E téren a legkiemelkedőbb eredményt Győr megyében érték el. A gépesítettség hasonló foka ebben az időben az ország más részeiben ritkán volt megtalálható. Hogy azonban itt is volt gond a gépekkel, mutatják a győri káptalani birtokról rendelkezésre álló adatok. A káptalan a 60-as évek derekán talajművelő és vetőgépeket szerzett be, 1865-ben egy 15 soros vetőgép is volt leltárban. 1866-ban a káptalani ülés arra adott utasítást a gazdatiszteknek, hogy „mikor a gazdasági pénztár bírandja, eszközöljék" a vetőgép vételárának törlesztését. ir>0 A gőzcséplő garnitúrát 1867-ben vásárolták négy évi részletre. A pusztaszentpáli gazdaságban két 11 soros vetőgépük volt, egyik 1872-ben meghibásodott úgy, hogy 130 ft ráfizetéssel Putz János gépésztől újra cserélték át, 1 "' 1 de a következő évben újra 22 ft 80 kr javítási számlát fizettek a gépésznek, majd a vetőtölcsérek javításáért 12 ft 80 kr-t Véber bádogosnak, 9 ft-ot Saritzer boltosnak a vetőgépekhez szükséges gumicsövekért. A kovácsnak is minden évben volt vetőgépjavításokért különböző összegű járandósága. A kor állandó panasza volt a vetőgépek karbantartásának magas költségigénye s a hozzá szükséges alkatrészek, anyagok megszerzésének nehézkessége. Ez is egyik oka volt a gépi vetéstől való húzódozásnak. (A pusztaszentpáli gazdaság vetőgépparkja részben ezért nem fejlődött tovább: még két évtizeddel később is ir,s Fehér Ipoly: Győr megye és város egyetemes leírása. Bpest 1874. 255, 269. 149 OL, Földm., Ipar és Keresk. Min. 17 668 1873. 1. tét. Hensch Árpád 1873. jan. 30. jelentése. L50 a győri székeskáptalan ltára 1866. 198, jkv. 151 Uo. 1872. 127. jkv. H) A vetés gépesítése
