Barbarits Lajos: A vetés gépesítésének kezdetei és elterjedése Magyarországon (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 2. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1965)

III. A gépi vetés terjedése a jobbágyfelszabadítás után

vélte, hogy „a lefolyt néhány év alatt a gépek elterjedése és alkalmazása körül.. . több történt, mint a legvérmesebb ember is reménylhette". Ez a „több" azonban nagyon viszonylagos. A hangsúly ugyanis az egyes gazdaságokon van. Ezek között is voltak, ahol jó, s voltak, ahol rossz tapasztalatok születtek a gépi sorvetéssel kapcsolatban. Augusztiny Sámuel hegyhátmaróci (Baranya m.) számtartó 224 holdas búza-rozs vetése szórvavetőgép után 6 szemes termést hozott,

130 ami aligha lelkesítette a vetés további gépesítésére. A keszthelyi Festetics-uradalom viszont évről évre gyarapította vetőgép-leltárát. Festetics György 1867. július 18-án kelt rendelete: „Megrendelem . . . hogy a Tisztség két Garrett-féle vetőgépet vásároljon az Uradalom számára, mely gépek vásárlását úgy iparkodjon megtenni, hogy a vett gépeket közelgő ősszel már munkába állíthassa a Tisztség."

131 A jószágkormányzóság 1870. március 30-án újabb két sórvetőgépet rendelt meg, „egy új cséplőgép beszerzése iránti javaslat pedig Ömltga Gróf úrnak felterjesztetik".

132 A két vetőgépet Bécsből hozatták, a Clayton & Shuttleworth ottani fiókgyárából. A két gép a pénztári számadásból megállapíthatóan 1245 ft 95 kr-ba került, valószínű tehát, hogy az akkor forgalomban volt legszélesebb, 17 soros Garrett-gépek voltak.

133 Hogy a hatalmas és kivételes tőkeerejű Festetics-birtokon is csak részben történt meg a gépi vetés bevezetése, és a kézi vetés még mindennapos volt, bizonyítja az ugyanakkor kelt rendelkezés: „Miután a tavaszi vetegetések ideje nagyon későre esik, oda utasíttatik a tisztség, hogy ott, ahol vetőgép van, az ősszel felszántott föld vetés alá újból ne szántassék fel, hanem a géppeli vetést csak a földnek megboronálása előzze meg. Az újbóli felszántást helyettesítő boronálás alkalmazása a magtakaró ekével bíró georgikoni gazdaságra nézve is értetvén."

134 Az 1871/72. gazdasági évben újabb négy vetőgépet hozattak a Clayton-gyárból, összesen 797 ft 63 kr vásárlási értékben.

135 A tatai Eszterházy-uradalom is párosával vásárolta a vetőgépeket: 1869ben 811 ft-ért hozattak kettőt, az árból következtetve 13 soros Clayton & Shuttleworth vetőgépek voltak. Ugyanakkor egy meghibásodott vetőgépet felküldtek Pestre, valószínűleg Vidatshoz, mert hamarosan annak fizettek ki elég tekintélyes összeget, 92 ft 28 kr-t gépek igazításáért.

136 A körmendi Batthyány-uradalom 1863-ban két járgányos cséplőgépet vett 556 ft 33 kr értékben, 1864-ben és 1865-ben Vidats-ekéket vásároltak, 1868m Gazdasági Tudósítások. FG 1861. aug. 22. 131 OL, Festetics család keszthelyi ltára, C. Birtokig. VII. Utas. 1126. cs. 320. 132 OL, uo. 1101. cs. 193. 133 OL, uo. 1781. fasc. közp. birtokigazg. számadások 1870/71. 134 OL, uo. 1101. cs, 201. 135 OL, uo. 1782. fasc. Főszámadáskönyv 1871/72. 136 OL, Eszterházy ltár, tatai urad. P. 212 128. rsz. 1869. kiadások. 60—61.