Barbarits Lajos: A vetés gépesítésének kezdetei és elterjedése Magyarországon (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 2. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1965)

III. A gépi vetés terjedése a jobbágyfelszabadítás után

31. Orsóhúros kézi vetőgép 31. Handsämaschine vetőszerkezetek többfele formában előfordultak, de munkájuk nem volt jobb és könnyebb sem a kézi szórt vetésnél, miértis egy idő múlva eltűntek a forgalomból. A fejlődés megtorpanásáról tanúskodtak a vidéki kállítások is. Ezeken még kevésbé volt hatása az OMGE vetőgép-propagandájának, mint a fővárosban. A Somogymegyei Gazdasági Egyesület 1862-ben Marcaliban tartotta első ipartárlatát", az ottani Széchenyi-major udvarán. A kiállításon a gabonavetőgépek éppen csak említésben részesültek, de kiállítva nem voltak. A losonci gazdasági kiállításon 1864. őszén egyetlen vetőgép került be a díjazott gépek közé, a szalontai uradalom aranyéremmel kitüntetett repce vetőgépe.

125 A sátoraljaújhelyi kiállításon 1866-ban a gép- és eszközcsoport rendelkezett a legtöbb kiosztható díj felett. A juh-csoport 17, a ló17. a szarvasmarha- 16, a sertés-csoport 2 aranyérem felett diszponált, a gép-csoport 20 aranyérmet osztott ki. Díjazott vetőgép csak egy volt, az is egy kézi répa vető. Az OMGE-delegáció részletes beszámolóval tért vissza a kiállításról Pestre, de a jelentés minden figyelmét az állat-ágazatoknak szentelte, a gép- és eszközkiállításról csak nagy általánosságban emlékezett meg. Korai volt még Farkas István gépgyárosnak 1865. évi árjegyzéke előszavában tett megállapítása, amely szerint nálunk ,,a földmívelő munkát eszközlő gépészet . . . tért foglalt úgyannyira, hogy minden egyes jobb mezei gazdánk már is büszkeséggel tekinti, ha csak egy-két géppel rendelkezik is az udvarában". Altalánosságban s főleg a földbirtok kisebb kategóriáiban a gépesítettség olyan alacsony szintről indult, hogy a fejlődés üteme lassú, 123 Nógrádmegyei Gazdasági Egyesület 1864. okt, 6. választm. ülés jkve. GL 1866. ápr. 4.