Barbarits Lajos: A vetés gépesítésének kezdetei és elterjedése Magyarországon (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 2. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1965)

III. A gépi vetés terjedése a jobbágyfelszabadítás után

•a cséplés kézi -cséppel vagy nyomtatással történt.

100 Nem volt különb a helyzet Somogyban, a pusztagyugyi 1000 holdas bérleten sem, ahol 500 hold szántóföldön folyt háromnyomásos gazdálkodás. Az 1862. évi birtokleírás szerint „a gazdasági mívelő eszközök állanak: 12 faekéből . . . avatott faragó béresnek kezeiből kerülnek azok ki. Semminemű más gép nincs." A búzát nyomtatták, a rozsot, árpát cséppel verték ki.

101 7. A vetés gépesítettsége egykorú birtokleírások tükrében A tőkés termelési viszonyok behatolása egyre erősbödött a struktúrájában bizonyos fokú átalakulásra kényszerült mezőgazdaság területén. Nagyobb haszon biztosítása érdekében a gépesítés iramának fokozódása, de ugyanakkor a kizsákmányolható munkáskezek megléte esetén a technikai fejlődés szükségességének helyenként teljes tagadása egyaránt elfért a tőkés haszonelvűség plattformján. Ez természetszerűleg fékezte is a mezőgazdaság tőkés átszerveződéséhez szükséges kezdeti sebesség felgyorsulását. Némileg, bár korántsem azonos mértékben, hasonló volt a helyzet, mint 1861. után Oroszországban, ahol — Lenin megállapítása szerint — ,,a tulajdonképpeni Oroszország legtöbb kormányzóságában a parasztok a jobbágyság eltörlése után is ugyanolyan kilátástalan szolgai függőségben voltak a földesurakkal szemben, mint azelőtt".

102 A feudalizmus magyarországi kapuzárása is hagyott réseket, a ledolgozás rendszerét, a majorsági zsellérség fenntartását, a szegődményes, szerződéses munkakapcsolatok kibúvóit. Mindezek lassították és a bécsi gazdaságpolitika is csökkentette a magyarországi földbirtokon a tőkés fejlődés lendületét. A mezőgazdaság kapitalizálódásának ugyanis, Lenin szerint, fontos feltétele a földesúri felszerelés bevetése a termelő munkába. Ez a feltétel csak hiányosan, korszerűtlenül volt meg a magyar mezőgazdaságban. A gazdaságoknak gépekkel, korszerű munkaeszközökkel való ellátásához kiterjedt hitel-lehetőségekre lett volna szükség. Ezzel szemben a Földhitelintézet csak 1863-ban kezdte meg működését Magyarországon, s mi sem természetesebb, mint hogy a megnyitott hitelforrásnak amúgyis szűk csorgóiból főleg a nagybirtoknak jutott, de abból is legkevesebb a termelésfejlesztésre. Amilyen mértékben azonban, a polgári forradalom következményeként, bizonyos fokig a társadalom befolyása is hatóerővé vált a kor követelte fejlődés egyes eredményeinek elismerése és ennek alapján a társadalom életének új elrendezése körül, annyira megnövekedett az OMGE irányító szerepe a mezőgazdaság tőkés átrendezésével járó zökkenők kinn pilisi jószág ismertetése. GL 1862. ápr. 13. 101 Ivánszky J.: Egy Somogy megyei gazdaság... GL 1862. ápr. 13. 102 Lenin: Az agrárkérdésről. Bpest 1950. II. 107. („A jobbágyrendszer bukásának 50. évfordulója.")