Barbarits Lajos: A vetés gépesítésének kezdetei és elterjedése Magyarországon (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 2. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1965)

III. A gépi vetés terjedése a jobbágyfelszabadítás után

25. Eckert kef és lóherevetőgépe 25. Eckertsche Breitsämaschine für Kleesaat pedig megtoldotta trágyaszóró berendezéssel, 2 hüvelyk sortávú kukoricavetésre is alkalmas külön vetőtölcsér-garnitúrával, 380 ft-ért.

53 ,,Szijj Sámuel gépész Pesten, Ferenczvárosi két-nyúl-utczai 4. számú saját házában" 1856-ban újsághirdetés formájában ajánlott „minden gabona nemet szórva vető gépet", még pedig olyan kikötéssel, hogy „minden általa készült gépért olly módon kezeskedik, hogy ha az tökéletlen, akkor egész árának visszafizetése mellett visszaveszi". De kapható volt Szijj Sámuel műhelyében Garrett-sorvetőgép is „pontosan az eredeti angol gép után készítve".

54 Amikor az eredetileg aprómagvak vetésére használt Alban-féle kefés szórva vetőgépekkel megpróbáltak gabonaféléket vetni, a kefék a nagyobb szemsúly következtében gyorsan deformálódtak. Vidats a vetőtengelyen forgó kefesor helyére spirálisan rovátkolt vashengert alkalmazott gabonafélék szórt vetéséhez.

55 A hosszában beépített kefesor helyett a tengelyekre szerkesztett „circuláris kefékkel" is kísérleteztek, ezek egyenletesebbé tették az aprómagvak kiszórását. Galgóczy az 1857. évi köztelki kiállításon látott szórvavetők közül mint legújabbat és legegyszerűbbet említette a prágai és temesvári Theophil Weisse gépgyárét, amelynek sem kanala, sem keféje nem volt, hanem a fenéknyílások felett mozgatható tolóhenger és a mennyiséget jelző skála szabályozta a magszórást. Ez a gép 6—12 láb szélességben készült, ennek megfelelően 70—120 ft volt az ára. Ugyanakkor a Szijj műhelyéből kiállított különböző munkaszélességű kefés szórvavetőgépek 95—130 ft-ba kerültek.

56 Az angol, német szórvavetők 53 Landwirtschaftliche Mittheilungen 1855. 235. kk. :

l] GL 1856. jan. 10. 55 Vasárnapi Űjság 1855. 40. sz. 50 Galgóczy K. cikke, Pesti Napló 1857. jún. 21.