Barbarits Lajos: A vetés gépesítésének kezdetei és elterjedése Magyarországon (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 2. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1965)

III. A gépi vetés terjedése a jobbágyfelszabadítás után

"borona, henger mellett csak négysoros repcevetőgépet és 12 soros lóhere­vetőt készítettek. Vl Nagybirtokaink zömében előbb jelentek meg a kukorica-, mint a gabona­vető gépek, de az 50-es években még kukoricavetők sem voltak minden nagybirtokon. A Vas megyei Kámonból való 1855. évi tudósítás szerint .,,sor vetőgépet alig találni egy-két uraságnál egész Vas megyében és a leg­több uradalomnál még a mai nap is kapa után szerteszét fészekbe ültetik" a kukoricát. 25 1854-ben még nem járt vetőgép a piarista földeken sem. A szerzet historikusa ezt azzal magyarázta, hogy abban az évben a híres Medárd-napi vásárkor a Gazdasági Egyesület által rendezett pesti mező­gazdasági eszköz- és gépkiállításon sem volt sorvetőgép, csak kétfajta szórva vető. 20 A nagyderekegyházi Károlyi-birtok pusztáin már 1835-ben ismerték a „kilenckapás irtot" (kultivátor), a „halmozó ekét" (töltögető), az amerikai lógereblyét és egyebeket, de az 50-es évek elején mindenekelőtt cséplőgépet vettek, és csak 1855. táján szereztek be vetőgépet is. 27 Érthe­tően nem a vetőgép volt a legsürgetőbb gondja a magyar földbirtokosság­nak az 1848. utáni esztendőkben. A jobbágy-munkaerő kiesése elsősorban a szántóföldi termelés legmunkaigényesebb műveleteihez, az aratáshoz és a csépléshez szükséges gépi erő biztosítását követelte. Ez lassú folyamat volt, hiszen a változás sem volt egészen egyértelmű a gazdálkodás munka­szervezeti kérdéseiben, és az anyagi erő is hiányzott a termelőeszközök új rendjének gyors felépítéséhez A piaristák pl. még csak a kiegyezés után kezdték el az intenzívebb gépesítést birtokaikon, 1869-ben tértek rá >a gőzcséplésre, 1870-ben aratógépeket vásároltak, 1870—75-ben nyolc, majd 1881—-84. években, további nyolc vetőgépet állítottak munkába. A Magyar Gazdasági Egyesület losonci felolvasó ülésén 1864-ben örven­detesnek minősítették a járgányos és gőzerejű cséplőgépek terjedését Nóg­rád megyében. „A gazdák többségének a mezőgazdasági haladás iránti részvéte megnyerve vagy legalább is figyelme felébresztve van, és azok száma, kiknek megcsontosult csökönyössége innen-tova múmia-szerű bá­mulatot gerjesztett, napról napra mindinkább fogy." Az örömujjongás azon­ban nem vonatkozott a vetőgépekre. Ezeket ismerték ugyan, ez idő tájt Nógrádban, de „számuk és terjedésük korántsem áll arányban azon ha­szonnal, melyet nyújtanak. Némelyek ha el is szánják magukat a szokásos vetésmódot elhagyni, szórva-vető gépet szereznek", aminek hátránya a nagy magpazarlás, egyenetlen kelés. Az egyleti választmány csak kísérleti eredményekről tudott beszámolni a sorvetőgépekkel kapcsolatban. Az ülés előadója, Horhy Antal, kora jónevű gyakorlati és irodalmi szakembere, 24 Korizmics, Benkő, Morócz i. m. I. 416. 25 Sághy M.: A kukoricza sortermesztése vetőgép nélkül. FG 1859. 5. sz. 26 Szentiványi B. i. m. 371. , 21 Korizmics, Benkő, Morócz i. m. I. 421.

Next

/
Thumbnails
Contents