Barbarits Lajos: A vetés gépesítésének kezdetei és elterjedése Magyarországon (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 2. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1965)
III. A gépi vetés terjedése a jobbágyfelszabadítás után
abban az évben elkészített egy 13 soros Garrett-vetőgépet, könnyebbet, mint az angol eredeti. Vonóerő szükséglete egy pár ló vagy egy pár jobb Ökör volt. A cenki uradalom 10—12 munkást foglalkoztató műhelyt rendezett be vetőgépgyártásra, és Bokort ott alkalmazta. A Magyarországon készült első gabona sorvetőgépet 1852-ben megkoszorúzták és 6 arannyal jutalmazták a bécsi, majd 1853-ban ezüst éremmel díjazták a pesti kiállításon. 15 Bokor vetőgépei ezután sok hazai és külföldi kiállításon nyertek díjakat. 1855-ben Párizsban oklevél, 1857-ben Bécsben bronz érem, Pesten 100 forint, 1859-ben Pesten oklevél, 1864-ben Kiscellben 3 arany és oklevél, 1866-ban Bécsben bronz érem, 1867-ben Kiscellben arany és ezüst tallér és oklevél, 1868-ban Győrben 3 ezüst érem, Kőszegen ezüst érem, 1871-ben Miskolcon arany érem, 1878-ban Bécsben ezüst serleg és 20 arany jutalmazta Bokor Nándor vetőgépeit, 16 Az 1857. évi bécsi bronz érmet az az újítása érdemelte ki, hogy a vetőkapasort és a mágiádat forduláskor egy fogással lehetett kiemelni és visszaereszteni a barázdába. 17 Ennek a bécsi kiállításnak hivatalos jelentése a Bokor Nándor vetőgépét illető obligát dicséreten már nem ment túl, hanem hozzáfűzte, hogy a gazdák időközben megbarátkoztak a Garrett-vetőgép eredeti méreteivel, súlyával, történt is rajta egy s más javítás, és Bokor — így szól a jelentés — a Garrett-gépnek ezt a fejlődését már nem tudta követni, ezért Bécsben már kisebb sikerrel kellett megelégednie. 18 Két év múlva Pesten a köztelki kiállításon kihagyták a nevét a kiállítás katalógusából. A nagyobb vetőgépgyártó üzemek féltékenysége sokszor gördített akadályokat a cenki kovácsmester sikerei elé. A 70-es években aztán a Kühne-gyár más uradalmi műhelyekkel együtt a cenkit is megvásárolta, ami a manufaktúra megszűnését vonta maga után. Készültek Garrett-mintájú vetőgépek más gazdaságok műhelyeiben is. 1857-ben a Károlyi-uradalomhoz tartozó „megyeri műhelyben hat gareetféle vetőgép a közelebbi hét folytában el fog készülni, melyek a munka csinossága és tökélyére nézve az angol gépekkel vetekednek". 19 A XIX. század második felében a vetőgéptechnika a vetéssel kapcsolatos összes műveletek (trágyázás, vetés, magtakarás, hengerezés) komplex elvégzésére alkalmas gépformákat keresett a mezőgazdaság számára. Mint Angliában, Magyarországon is a Garrett-ben találták meg az univerzálist leginkább megközelítő vetőgép-típust. Ehhez az igényhez fejlesztették a Hornsby-féle vetőgépet, amely mindenütt, Magyarországon is versenyre 15 Gazdasági eszközök és gépék, III. Vetőgépek. GL. 1854. 9. sz. — D. K.: A mezőgazdasági technika tudományának kiválóságai. Mezőgazdasági Technika 1962. 1. — Vajda Pál: Nagy magyar feltalálók. Bpest 1958. 389. 13 Földművelési Érdekeink 1874. jan. 10. 17 Benkő Dániel: A gépek a bécsi kiállításán. GL 1857. jún. 4. 18 A. Fuchs: Amtlicher Bericht über die im Mai 1857. abgehaltene Fünfzigjährige Jubelfeier der K. K. Landwirtschafts-Gesellschaft in Wien. Wien 1858. 524. 19 OL, Károlyi ltár, gr. Károlyi Lajos, P 415. 4. cs. 12. sz. Gazdasági egyesületi iratok 18/1857.
