Barbarits Lajos: A vetés gépesítésének kezdetei és elterjedése Magyarországon (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 2. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1965)

III. A gépi vetés terjedése a jobbágyfelszabadítás után

22. Kanalas rendszerű vetőgép mag szekrénye 22. Säkasten einer Löffelscheibensämaschine János és Felber Ignác kovácsmesterek készítettek. A huszadikat felküldtek a pesti terménykiállításra. Bokor olyan Garrett-vetőgépet is készített, amelynek.a vázára sorkapáló szerkezetet lehetett felszerelni. Ennek 280— 350 ft volt az ára.

13 A kis üzem Hajnik feljegyzése szerint 1855-ig 38 sorvetőgépet, 8 kombinált vetőgépet és 10 lóherevetőt készített. (Ugyanebben az évben Bécsből, a magyar származású Hubazy György gépgyárából 48 db Garrett-sorvetőgép érkezett Magyarországra.

ÍÁ

) Bokor Nándor marcaltői (Veszprém m.) falusi kovács fia volt. A mesterséget apjától tanulta, majd Cenken gépészkovács műhelyt nyitott. A szomszédos németkeresztúri határban az Eszterházy-bérleten angol származású bérlő gazdálkodott, Smalbones György, az Eszterházy-uradalmak volt igazgatója, aki hazájából hozatott Garrett-vetőgéppel dolgoztatott gazdaságában. Hiába próbálkozott azonban 6 ökörrel, majd 6 lóval, a gép többet állt, mint vetett. Bokort hívták javítani. Munkája közben rájött, hogy a mi talajviszonyaink között, a mi igásállatainknak ez a vetőgép túl nehéz. Még 13 Hajnik János: A Czenken készült gazdasági eszközök érdekében. GL 1853. jún. 19, 31. okt. 23. 14 GL 1856. febr. 7.