Barbarits Lajos: A vetés gépesítésének kezdetei és elterjedése Magyarországon (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 2. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1965)
Előszó, írta dr. Wellman Imre
hez megkívántató bérmunka jelentett komoly kiadást, hanem a bonyolult; vetőgép karbantartása és javítása is, amit jószerivel csak a nagyobb uradalmak jobban felszerelt kovácsmühelyei, tapasztaltabb mesterei tudtak elvégezni. Nem meglepő, hogy ezeknek meg egy-két városi „erőművésznek" (Rajka, Vidats) keze alól kerülnek ki az első hazai készítésű vetőszerszámok: a kapásnövények térfoglalását jelző kézi, majd fogatos kukorica- és répa vetők, külföldi típusoknak még többé-kevésbé kezdetleges utánzatai. A jobbágyfelszabadítással a vetőgép történetében is új korszak nyílik.. A feudalizmus maradványai ugyan még szívósan élnek tovább, a paraszt végre mégis jobbára szabadon rendelkezik munkaerejével, termését egészben a magénak mondhatja, s bár úrbéres állományra szorítva, tagosításra kerülő határokban már művelési kényszertől mentesen, legjobb tudása s igyekezete szerint rendezheti be gazdaságát. Már az 1850-es években találkozunk paraszti készítésű vetőszerszámokkal. A kisüzem életében,, noha jelentős időkülönbséggel, az általános fejlődés tükröződik: a sorvetőgépek elterjedését rendszerint megelőzi az egyszerű vetőeke feltűnése.. S ha a század vége felé kisüzemekben még mindig kevés sorbavető gépet írnak össze, abban egyfelől az egyéni szorgalmat s befektetést bénító nyomásos gazdálkodás lassú felszámolása részes, másfelől a gépesítés természetes menete: hogy előbb vasekének kell a faeke helyébe lépni, csak azután kerülhet sor a kézi vetést felváltó költséges gép beszerzésére. Ugyancsak élesen megmutatkozott a korforduló a földesúri gazdaságban.. A birtokos osztály a jobbágyfelszabadítás végrehajtása során újabb területeket kanyarított el a paraszt keze alatt levő földekből, viszont lényegében elesett a megműveléshez szükséges ingyen munkaerőtől. Mindebből önként adódott a gépesítés fokozott szüksége; ebbe az irányba mutatott az agrártudomány és -technika rohamos fejlődése, az ugar visszaszorulásával, az intenzív irányú fejlődéssel növekvő megművelési igény is. S a' kísérletezés időszakán túlhaladva, immár vetőgép dolgában is kiforrott (Garrett rendszere köré csoportosuló) típus állt rendelkezésre, mely a továbbiak során alapjaiban már nem változott (lényeges újat a merítőkorongos és tológyűrűs megoldások sem jelentettek), csupán egyes részletei tökéletesedtek, alkalmazhatósága vált teljesebbé. Megszületik Bokor mester keze alatt az első hazai soros gabonavetőgép (1852), még uradalmi műhelyben s külföldi minta utánzásával, de már az itthoni adottságokhoz alkalmazva. Ám csakhamar tőkés alapon létrejött üzemek veszik kézbe a magyar mezőgazdasági gépgyártást, megfelelőbb nyersanyag, fejlettebb felszerelés birtokában: a vetőgépekre specializálódott Kühne gyár s a többiek. Idővel már kivitelre is jut az itthon készült vetőgépekből, ugyanakkor azonban a hazai gyárak korántsem tudják fedezni az ország növekvő szükségletét. Éles konkurrencia-harc fejlődik ki köztük és a külföldi cégek
