Balassa Iván: Földművelés a Hegyközben (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 1. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1964.)
A gabonatermelés - Az aratás és hordás
mögötte meghúzódó kertet vagy a házzal egysorba egy tető alá építik. Az előbbiek a régebbiek és ha a telek engedte, akkor mindig ilyet emeltek, mert akinek ilyen volt, az, már nagyobb gazdának látszott. A házzal egybeépített csűrök a Hegyközben újabbak, sok baj is volt velük, mert a tűzrendészeti hatóságok a szálasgabona behordását csak olyan csűrbe engedték, mely a lakóháztól külön állt. A régi csűröket azért is tartották jobbnak, mert az udvart a szelektől megvédték. 230 A legrégebbi, fából rótt csűrökből ma már viszonylag kevés akad. A különböző anyagból épült és fedett csűrök, úgy látszik, hogy már a XVII. századtól egymás mellett élnek vidékünkön. A legrégibb fedési technika a zsuppos és a zsindelyes. 231 A feljegyzésekből az is kiderül, hogy a fiókban különböző gabonaneműeket tartottak, az ilyen csűrök ereszét deszkával ki is bélelték. 232 Ez esetben ugyan uradalmi csűrről van szó, de ez csak nagyságában és nem beosztásában különbözött attól, ami a jobbágyparasztok telkén állott. Ha azokat a kisebb csűröket nézzük, melyeknek leírásai a XIX. század elejéről maradtak ránk, akkor azt látjuk, hogy azok építőanyaga és beosztása a mai legrégibb csűrökkel azonos. 233 Manapság is gyakoriak az olyanok, melyeknek váza fából készült, oldaluk fonott. Ezt vagy betapasztják vagy üresen hagyják. Legújabban kó'csűröket is építenek, melyeknek elsősorban tartóoszlopait rakják kőből, oldaluk többnyire deszkázott vagy fonott. A csűrök jelentős részének tetejét ma is zsup fedi, melynek pótlására minden évben kézzel kell csépelni. Látunk itt-ott zsindely, cserép vagy a jómódot fitogtató pala és bádog tetőt is. A régi hegyközi csűrök többsége háromosztatú. Középen van a szűrő, 234 ezt kétfelől a kármentő 235 választja el a fiókoktól. A szűrő felett van a szűrőtorok. A csűr elején és hátulján itt-ott kapu zárja le, melynek sok he81. Fából rakott kétfiókos csűr alaprajza. Nyíri. (Felmérte Balassa M. Iván)
