Balassa Iván: Földművelés a Hegyközben (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 1. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1964.)

Bevezetés

viszonyokkal magyarázható elmaradás különösen szembetűnő a meredekebb határú községek esetében. Mikor először hallottam a Hegyköz nevét, hirtelen nem tudtam földrajzilag elhelyezni. Hiszen van Hegyköz Borsodban, van egy a Biharihegységben, egyről a Dunántúl nyugati csücskéből olvastam és mégis amikor fellapoztam Kádár László, a tájnevekkel foglalkozó munkáját, nem találtam abban egyetlen Hegyközre sem. Annál nagyobb számban sorolja fel a folyók közötti elhelyezkedést jelentő -közzel végződő helyneveket.

2 Tájegységünk nevével a legrégibb oklevelekben sem találkoztam. Az Árpád-kori források valószínű ezt, az akkor még alig megritkított rengeteget nevezik Bükkerdőnek, máshol Nagyerdőnek, melynek határát nemcsak ma, de abban a korban is aligha lehetett pontosan meghatározni.

3 A XVII. század közepén már mintha a Hegyköz megfelelője csillanna meg a különböző latin elnevezésekben,

4 de a mai nevére sokáig nem tudtam a különböző forrásokban rábukkanni. így az Abaúj megye délkeleti sarkában meghúzódó Hegyközt csak a XIX. század elején fedeztem fel az Abaúji Ref. Egyházmegye vizitációs jegyzőkönyveiben, díjleveleiben a Sárospataki Kollégium Levéltárában.

5 Ettől kezdve sűrűn találkoztam ezzel a névvel az írott és nyomtatott forrásokban. Ismeri ezt az elnevezést a XIX. század első felének mezőgazdasági irodalma

6 és Abaúj megye első nagyobb monográfiája is.

7 A későbbi feljegyzések is gyakran szólnak az úgynevezett Hegyközről, mely Hollóházánál kezdődik és Vágáshutánál végződik.

8 így ír róla az Osztrák—Magyar Monarchia írásban és képben című munka

9 és ezt az elnevezést találjuk meg a legújabb irodalomban is.

10 Ami mindennél fontosabb: ezt a megjelölést általánosan ismerik a ma itt élő emberek, akik hegyközieknek vallják magukat. Az alaposabb kikérdezés után pontosan kirajzolódott, hogy mely falvakat számolják manapság a Hegyközhöz, Északon kezdve a felsorolást így következnek a kisebb-nagyobb községek egymásután: Hollóháza, Füzérkomlós, Füzér, Nyíri, Filkeháza, Pusztafalu, Füzérkajata, Kisbózsva, Nagybózsva, Kishuta, Nagyhuta, Pálháza, Füzérradvány, Kovácsvágás, Vágáshuta. A Hegyköz hatalmas völgykatlanát erdős hegyek övezik és a falvak ennek peremén, a hegyek lábánál vagy a rövid mellékvölgyekben húzódnak meg. Közülük csak három: Füzérkomlós, Filkeháza és Pálháza merészkedik ki a teknő közepére a fő közlekedési utak mellé. Legújabban a Hegyköz fogalma megváltozóban, kiterjedőben van. Kezdik ideszámítani a Sátoraljaújhelytől északra elterülő falvakat (Széphalom, Alsó- és Felsőregmec, Mikóháza, Vily-Vitány), ezek azonban a nagy hegyközi teknőben nincsenek benne, nem is tartoztak minden korszakban hivatalosan Abaúj hoz, hanem Zemplén megyéhez csatlakoztak. Hegyközhöz sorolásukat csak az utóbbi években lehet tapasztalni. Vajon mi az oka, hogy a Hegyköz elnevezés írásos emlékei viszonylag későn tűnnek fel pedig azt sejthetjük, hogy első írásos feltűnésénél korábban is széltére használta ezt az elnevezést a nép. A magyarázatot ott kereshetjük, hogy a megyei és a földesúri szervezetben többnyire nagyobb