Balassa Iván: Földművelés a Hegyközben (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 1. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1964.)

A Hegyköz település- és gazdaságtörténeti áttekintése

földeknek. A szövetkezetek első évében itt-ott, nagyobbrészt külső szorgalmazásra, emelkedett a vetésterülete, de 1962-ben már ismét 7,0% körül ingadozott, aszerint, hogy a község északabbra vagy délebbre helyezkedett el. Mindebből az tetszik ki, hogy a termelőszövetkezetek megalakulása után a gabonaneműek termelését átmenetileg jelentős mértékben csökkentették. 1962-ben már lassú változás tanúi vagyunk a korábbi helyzet irányába, de még manapság is a gabonaneműek aránya valamivel alatta marad annak, amit az ezelőtt tíz évvel felmért állapot jelentett. Meg kell azt is állapítanunk, hogy a takarmánynövények aránya valamit emelkedett. A nehezen megművelhető és terméketlen földeket legelőnek vagy kaszálónak hagyták és majdnem mindegyik termelőszövetkezet nagyarányú gyümölcsfatelepítésbe kezdett. A föld jobb és alaposabb megmunkálása, a rendszeresebb talajjavítás, nem utolsósorban a terméketlen területek legelőnek, kaszálónak történt meghagyása az utóbbi években olyan termésátlagokat eredményezett, ami a korábbihoz képest nagy előrehaladást jelent és ma már egyes községekben jobban sikerült években még az országos átlagot is megközelíti. Az állatállomány két ponton ment át említésre méltó változáson a kollektivizálás következtében. Először is a vonóállatállomány mennyisége jelentős mértékben csökkent. Az ökrök száma nagyon megcsappant és a lovak száma is megkevesbedett. Az egész Hegyközben 1956-ban 443 lovat Írtak össze (ebből Kovácsvágáson 138-at), 1960-ban számuk 160-ra apadt (Kovácsvágáson 35), 1963-ban némi emelkedés mutatkozik: 287 (Kovácsvágáson 52) annak igazolására, hogy a lovat egyelőre nem lehet nélkülözni a terület mezőgazdasági munkáiban. A XVII. században a juhászat a Hegyköz egyik legfontosabb állattartási ágának számított, de már az utóbbi száz év paraszti gazdálkodásában nem volt jelentősége. Ezt bizonyítják a számszerű adatok is. 1956ban mindössze 647 juhot tartottak a Hegyközben (ebből Kovácsvágáson 506-ot), 1960-ban ez a szám 64-re süllyedt, míg 1963-ban csak a bemuta11. táblázat. Néhány hegyközi falu termelőszövetkezetének statisztikája 1962-ben^ Község név Lakosság száma Búzavetés kh Árpavetés kh Zabvetés kh Kukoricavetés j kh Rozsvetés kh Tehén Egyéb szarvasmarha Juh Sertés Ló Község név Lakosság száma Búzavetés kh Árpavetés kh Zabvetés kh Kukoricavetés j kh Rozsvetés kh köz. egy. köz. egyköz. egyköz. egy. köz. egy. Füzér 824 210 65 55 20 55 23 161 51 77 322 13 58 241 28 3 Füzérradvány 910 110 95 36 65 71 24 78 49 28 425 8 21 216 17 — Kovácsvágás 844 171 85 60 58 60 30 100 62 43 591 11 10 183 43 9 Nagybózsva 317 94 26 — 30 — 7 42 28 24 476 16 — 83 12 1 Nyíri 646 242 102 140 70 122 33 121 59 61 838 31 173 307 50 5 Pálháza 739 128 75 26 38 40 17 61 23 28 346 6 37 160 21 — Pusztafalu 493 177 55 20 51) 50 18 129 42 83 433 9 19 205 22 3