Balassa Iván: Földművelés a Hegyközben (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 1. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1964.)

A gabonatermelés - Az aratás és hordás

A keresztekre a XVI. századtól kezdve vannak történeti adataim, ezek segítségével nagyon jól lemérhettem azt a változást, mely napjainkig lezajlott, bár ezek indítóokait nem látom ma még elég világosan.

208 1548ban a füzéri tizedjárásban 60 kévéből állott egy kepe, amelyik két harminc kévés kalangyára oszlott.

209 Ezt a kéveszámolási rendszer találjuk meg az egész Hegyközre érvényesen 1558-ban is. Ekkor minden bizonnyal négy kisebb csomóra — keresztre — oszlott fel a capetia szóval jelölt nagyobb egység.

210 1620-ban 30 kévés geZimakban számolják a dézsmát, ami még pontosan megfelel a korábban is általános számolási rendszernek, ami végső soron egy 60^as számrendszerre vezethető vissza.

211 1623ban egy egyházi összeírás adataiból jól kitetszik az, hogy a Hegyközben a hatvanas számolás (60—30—15) még minden faluban általános. Ezzel szemben a Hegyköz és Sátoraljaújhely közötti falvakban egy ötvenkettes számolással találkozunk (52—26—13). A két terület élesen válik el egy61. A tarló össze gereblyézése szénagerebhjével (az asszony karján a marokszedéskor hasznául ruha). Füzérkajata. Dévai J. felv.