Balassa Iván: Földművelés a Hegyközben (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 1. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1964.)

A Hegyköz település- és gazdaságtörténeti áttekintése

északról dél felé vándorlókat, amint az egy 1707-ből származó összeírásból kitetszik. Ez az összeírás elkülönítve tárgyalja a régieket és a jövevényeket, ami e miatt különösen is érdekes, továbbá azért is, mert kiderül, hogy a jövevényeknek jelentős állatállományuk volt és ez pl. Füzér esetében meghaladta a régi jobbágyokét. 6. táblázat. Régiek és jövevények a hegyközi falvakban 1707-ben

u Község név Szabad Jobbágy Fiú Ló Ökör Tehén régi 1 17 23 1 30 25 Füzér jövevény 1 8 12 28 19 régi 10 12 4 20 12 Filkeháza jövevény 7 7 2 10 2 régi 14 18 3 33 18 Radvány jövevény 4 4 4 2 Természetesen bennünket az is érdekel, hogy kik voltak ezek a jövevények. Ezzel kapcsolatban érdemes megnézni a füzéri új jobbágyok neveit: Orosz Demkó, Kerekes Gergely, Orosz Mihály bíró, Orosz Péter, Orosz Gergely, Orosz István, Orosz János, Nagy Péter, liber- Kopcsa Mihály. Tehát magyarok és, amint a vezetéknévből kitetszik, nagy számban voltak kárpátukránok is, akik viszonylag elég jelentős állatállománnyal rendelkeztek. De kiderül ebből az összeírásból az is, hogy a Hegyköz északi részére több volt a bevándorló, mint a déli falvakba, vagyis a bevándorlás hulláma délfelé haladva egyre inkább csökkent. A Rákóczi szabadságharc nagy népmozgása, majd az utána következő bujdosás kora nem kímélte a Hegyközt sem. A XVIII. század második évtizede volt az, amikor ez a terület csaknem teljesen elnéptelenedett, amit egy 1711-ből fennmaradt összeírás világosan bizonyít. Ez a statisztika olyan ijesztően elpusztultnak, kihaltnak mutatja a Hegyközt, hogy első pillanatban a kételkedés merült fel bennem adataival kapcsolatban. Éppen ezért ellenőriztem ezeket az 1715. és 1720. évi összeírásokkal és még néhány máshonnan származó feljegyzéssel. Maradjunk ez alkalommal is a korábban bemutatott Füzérnél, ahol 1715-ben két jobbágy van, akik összesen 17 pozsonyi mérővel bevethető területen (1 = 600 négyszögöl) gazdálkodnak és egy-egy embervágó rétjük van.

46 Hogy ez valóban így lehetett, azt mutatja az is, hogy a következő évben a füzéri járásban 131 2/8 köböl különböző gabonanemű termett, amint az egy dézsmajegyzékből kiszámítható.

47 1719-re mintha valamit javult volna a helyzet, mert néhány régi gazda nevét sorolják fel.

48 Ezt bizonyítja az 1720. évi összeírás is, mely szerint összesen öt telkes jobbágy van a faluban, akik 75 pozsonyi köblös földön gazdálkodnak, de az előző évben felsorolt két régi gazdának a nevét nem találjuk és az 1715-ben jelzett két