Balassa Iván: Földművelés a Hegyközben (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 1. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1964.)

A szénamunka

133. Oszróformák elterjedése a Hegyközben ban található meg. A másik fajta oszrót három vékonyabb husángból állítják össze és két helyen körbe odakötött ágakkal erősítik meg. A két forma elterjedését és keveredését térképünk szemlélteti. Ezek a formák Abaúj megyében már' a múlt század első felében ismertek voltak, de nem sikerült megállapítanom, hogy a lóherével terjedtek-e el vagy már korábban is megvoltak.

326 A karó alakú oszró elkészítése ott könnyű, ahol a földek az erdő alá nyúlnak. Kis baltával kivágják és lecsonkolják a megfelelő fiatal fát, a végét kihegyezik. Mikor már megfelelő mennyiség gyűlt belőle össze, akkor megkezdik a leállítását. Ha kemény a föld, akkor keréktengelyből készült vasat ütnek be először, majd a lyukat jól kiszélesítik és abba állítják bele az oszrót. Kisbaltával addig verik, míg erősen meg nem. áll. Az aljához körbe kis ágakat támasztanak, hogy a rárakott takarmány ne érjen a földre. A háromlábú, gúla alakú oszróhoz vékonyabb fák is megfelelnek. Nem verik mélyen a földbe, tetejüket valami indával kötik össze, hasonlóképpen erősítik fel az oldalára is az összetartó pálcikákat.