Balassa Iván: Földművelés a Hegyközben (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 1. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1964.)

A szénamunka

húznak, mert többet nem bír el a kaszás kai'ja. A kaszálás sürgős munka, már korán hajnalban kinn vannak, kinn is ebédelnek és csak a késő éjszaka veti őket haza. A Hegyközben a kaszálók olyan közel vannak a falvakhoz, hogy sohasem hálnak kinn, ami odaát a Hernád-völgyében itt-ott előfordul (pl. Pányok). A kölcsönös segítség a szénamunkában leginkább a rokonok, sógorok, testvérek között volt meg. Általában az tapasztalható, hogy a rokonság napjainkban már az első unokatestvéreknél elhalványul; ezek már nem, vagy ritkán segítenek egymásnak, kevéssé tartják a kapcsolatot is. A közelebbi rokonok, testvérek és sógorok előre megbeszélték, hogy melyik nap ki rétjére kerül a sor. A levágott füvet a Hegyközben azonnal széthányják, szétgór jak, hogy jobban száradjon, ellentétben a Hernád-völgyével, ahol a széna renden 121. A fű vágása a lejtön lefelé. Telkibán\;a. Balassa I. felv.