Szirácsik Éva (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2018-2019 (Budapest, 2019)

Matits Ferenc: Lippóczy Norbert - két ország mecénása

Lengyelország egyik legaktívabb magyarbarát szervezete.13 Külföldre sza­kadt honfitársunk egyik legsikeresebb kezdeményezéseként tartjuk szá­mon, hogy a magyar szabadságharc 50. évfordulójára, 1898-ra a Jan Styka (1858-1925) lengyel festőművész vezetésével, Spányi Béla és Vágó Pál,14 valamint számos más művész közreműködésével megfestett Nagyszebeni csata (Bem és Petőfi, Erdélyi panoráma) című 15 méter magas és 120 méter hosszú panorámakép feldarabolt részeinek felkutatását, összegyűj­tését elindította, továbbá a művek kiállítását szorgalmazta. E célkitűzést a tarnówi múzeum azóta is eredményesen tartja napirenden. A monumentális, több elnevezéssel is rendelkező körkép az 1849. már­cius 11-én vívott, emlékezetes nagyszebeni csatát ábrázolja, amelynek során a magyar honvédség Bem vezetésével bravúros győzelmet aratott az egyesült osztrák és orosz erők felett. A varsói Nemzeti Múzeum gyűj­teményében található a panorámakép Petőfi Sándort lovon ábrázoló rész­lete. Mára mintegy 38 darabot sikerült a világ legkülönbözőbb helye­in fellelni, amelyből 1977-óta 19 képet a Tarnówi Területi Múzeum őriz. A tarnówi múzeum ezen kollekcióját 2000 tavaszán Szolnokon a Szolnoki Galériában és a budapesti Hadtörténeti Múzeumban láthatta a magyar közönség. 2009-ben - a Bem-év alkalmával - elkészült a panorámakép 1:2,5 méretarányú másolata, amelyet először Tarnówban állítottak ki, majd 2010-ben Várpalotán volt megtekinthető. 2011-ben Sepsiszentgyörgyön és Nagyszebenben, majd Kiskőrösön mutatták be a másolatot. 2013. márci­us 15-én Miskolcon láthatta a körkép másolatát a magyar közönség.15 Az Országos Széchényi Könyvtár Plakát- és Kisnyomtatványtára Jottányit se 48-ból! Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc emlékezete címmel (kurátor Vasné Tóth Kornélia) rendezett tárlatot az 1848-1849-es szabad­ságharc kitörésének 170. évfordulójára.16 Ehhez kapcsolódóan a könyvtár V. emeleti folyosóján volt megtekinthető a körkép egy nyomtatott változata.17 2009-ben az egykori körkép részletei számára Tarnówban külön kiállí­tóhelyet hoztak létre. 2009 tavaszán a Budapesti Történeti Múzeumban, 2016-ban Ópusztaszeren mutatták be a körkép fragmentumait. Szana Tamás az alábbi módon méltatta a forradalom kitörésének 50. évfor­dulójára, az 1898-ban Budapestre érkezett körképet: „...Styka egy évnél tovább valóságos kétlaki életet folytatott. Alig pihent meg lembergi otthonában, fiatal neje és gyermekei körében, már ismét Szebenben, 13 Ritecz Miklós: A tarnówiak magyarul tanulnak. In: Népszabadság 1994. március 14. 7. 14 Benedek Katalin: Vágó Pál és az „Erdélyi Panoráma”. In: Benedek Katalin: Művészek és alkotá­sok. Budavári Örmény Kisebbségi Önkormányzat, Bp. 2004. 26-32.; Benedek Katalin: Vágó Pál és a Bem-Petőfi körkép, Nagyszeben bevétele 1849. március 11-én In: Vágó Pál. Szerk. Vágó Pálné. Vágó Pál Emlékbizottság, Bp. 2006. 34-35. 15 Sz. n.: A Panoráma bonyodalmas története. In: Tarnówi Hírek 2013. március 2. 16 Vasné Tóth Kornélia: Jottányit se 48-ból! Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc emléke­zete - kiállítás, http://www.oszk.hu/kiallitasok/jottanyit-se-48-bol (megtekintve: 2019. április 17.) 17 Bem-Petőfi körkép: Nagy-Szeben bevétele 1849. márczius 11-én. Festette Jan Styka, Vágó Pál, Spányi Béla. Werbőczy Nyomda, Budapest 1898. 15 1., 12 t. 225

Next

/
Thumbnails
Contents