Szirácsik Éva (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2018-2019 (Budapest, 2019)
Matits Ferenc: Lippóczy Norbert - két ország mecénása
és a vele szomszédos államokban szülte meg bennem azt az elhatározást, hogy egy olyan gyűjteményt kellene létrehozni, mely magában foglalná Európa, vagy legalább Közép-Európa államaiban létező főbb képtípusok sorozatát. Ez módot nyújthatna etnográfusoknak és művészettörténészeknek, egy gyűjtemény keretein belül is, kutatásokat, összehasonlításokat folytatni. A gyűjtemény 245 üvegképből áll. Közép-Európából, sőt még azon túlról is sikerült egyedi példányokat szereznem. A gyűjtemény nagyobb részét, 138 népi üvegképet, valamint a hucul kerámiát az 1930-39. évek időszakában gyűjtöttem. Gyakran jártam ez időben haza autóval Tállyára utánanézni a szőlőknek, pincemunkáknak, valamint a tarnówi pincészet készletének kiegészítését előkészíteni. Oda-vissza útjaimat használtam ki Lengyelországban és Szlovákiában népi üvegképek után való kutatásra. Útvonalaimat minden alkalommal változtattam és ezzel az átkutatott terület folyton szélesebbé vált. [...]”* A fenti írással vezette be Lippóczy Norbert az üvegkép-gyűjteményéről a miskolci múzeum évkönyvében megjelent tanulmányát. Üveglapra festett értékes képeit, valamint kerámiáit a Tarnówi Egyházmegye Múzeumának ajándékozta hálából azért a segítségért, amelyet a tarnówi lengyelek az 1956-os forradalom alatt a magyar népnek nyújtottak. Kárpáti László 2012- ben a Múzsák Kertje Alapítvány szervezésében a Magyar és galíciai kapcsolatok - Lippóczy Norbert üvegikonjai című előadással idézte fel a miskolci Feledy-házban a híres gyűjtő emlékét. A gyűjtő Sáros megyéből származó, 1654-ben nemességet kiérdemlő családja évszázadok óta rendelkezett Tokaj környékén szőlőbirtokokkal. Mint emlékirataiból megtudjuk, „...a lengyel földre irányuló borkereskedelemről egy 1768-ból fennmaradt számla tanúskodik. József nevű vármegyei bíró dédapám (1787-1839) és Ferenc6 7 nagyapám (1812-1891), aki elvégezte a bécsi kereskedelmi akadémiát és ötven éven keresztül Podolin polgármestere volt, rendszeresen szállítottak tokaji bort Lengyelországba. A bort Tállyáról először szekereken Podolinba vitték, ott az egész szállítmányt tutajokra pakolták át (természetesen akkor, amikor a Poprád vízállása magas volt), majd a Dunajecen és a Visztulán úsztatták a megrendelőkhöz. Amikor megépült a vasút, a szállítás nem volt ilyen bonyolult...”.8 Édesapja, idősebb Lippóczy Norbert (1857-1932) és ő maga is a kassai Magyar Királyi Gazdasági Akadémián képezte magát, de tanulmányait Kassa elcsatolását követően Debrecenben fejezte be. A diplomá6 Lippóczy Norbert: Üvegfestményeim Tarnówban. In: Herman Ottó Múzeum Évkönyve. Szerk. Veres László. Herman Ottó Múzeum, Miskolc 1979. 359-382. 7 Petneki Áron említi, hogy tokaji bort küldött Józef Ignacy Kraszewski (1812-1887) lengyel írónak, a budapesti Lengyel Egylet díszelnökének 50 éves írói jubileuma alkalmából. Petneki Áron: Krakkó. Enciklopédia Kiadó, Bp. 2001.183. 8 Tóth Hajnalka: Lippóczy Norbert ex libris gyűjteménye. In: Herman Ottó Múzeum Évkönyve. Szerk. Veres László - Viga Gyula. Herman Ottó Múzeum, Miskolc 2005. 681-684. 223
