Szirácsik Éva (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2018-2019 (Budapest, 2019)
Perjámosi Sándor: Tallózás a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár kiadványaiból
1 a vidéki lakosság jelentős részének identitást formáló és meghatározó gazdaságpolitikájáról és az attól olykor független, de a magyar gazdaságra is hatással levő eseményekről, illetve azok hazai következményeiről, korabeli életmód-történeti részeket is magába foglalva. A mű külön értékét adja a törzsszöveg mellett tipográfiailag jól elkülönülő, folyamatos agrártörténeti kronológia, a függelékként közölt több mint nyolcvan agrárminiszteri pályakép, valamint az agráriumot érintő 1848 és 2004 között született fontosabb törvények és rendeletek tára. Az eligazodást névmutató is segíti. Ajánljuk szakközönségnek, érdeklődőknek és mindazon átlag magyar olvasónak, aki a megszokott politikatörténeti és hadtörténeti megközelítésen túl, egy attól teljesen eltérő, ám annál gazdagabb kutatási megközelítésben kívánja megismerni a Magyarország jelenét meghatározó és az azt megelőző másfél évszázad történetét. Járomfa, mozvány, nőtövény...: a nyelvújítás során született szaknyelvünk „szokott és szokatlan” szavai. Konferencia a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban Kazinczy Ferenc születésének 250. évfordulója tiszteletére. A Magyar Nyelv Éve, 2009. [Szerk. Nagy Ágota]. Budapest, Magyar Mezőgazdasági Múzeum, 2009. 159 p.: ill. A nyelvújítás idején született magyar mezőgazdasági szaknyelv „szokott és szokatlan” szavaival foglalkozó konferencia előadásainak szerkesztett változata a kötet. A három jelképes címadó szó a mezőgazdaság három fontos elemét, az állattenyésztést (járomfa), a gépesítést (mozvány) és a növénytermesztést (nőtövény) idézi meg. A konferenciáig eltelt 250 esztendő „helyére rakta” a magyar nyelvben ezeket a kifejezéseket, megtartotta a járomfát, s elfelejtette a másik kettőt, igazolván a dolgok időbeli folyamatának szabályozó, elsimító szerepét. A konferencián a Szent István Egyetem, a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Berzsenyi Dániel Főiskola és a Károli Gáspár Református Egyetem munkatársai tartottak előadást többek között a mezőgazdasági szaknyelv megújulásáról, a magyar nyelv most készülő nagyszótára és a mezőgazdasági szakszókincs összefüggéseiről, az állatorvosi szaknyelv átalakulásáról, valamint a felvidéki vadásznyelvről. A konferenciakötet „testvére”, bizonyos értelemben folytatása a 2003- ban megjelent „A magyar mezőgazdasági, kertészeti, erdészeti és vadászati szaknyelv kialakulása” című, hasonló tematikájú kiadványnak. Míg abban a szavak kialakulása volt az előadások vezérfonala, addig ez utóbbiban a meglévő szavak formálódása, átalakulása állt a középpontban. 256