Szirácsik Éva (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2018-2019 (Budapest, 2019)
Vörös Éva: "Lesben." Vadászati témájú fényképek a Mezőgazdasági Múzeum Eredeti Fényképek Gyűjteményében
nyeképpen megjelenjen az űzött vad, és elejtsék. A hajtás befejezését kürtszó jelezte.47 48 Hasonló beállítású felvételeket a gyűjtemény is őriz, melyeken Habsburg Frigyes főherceg és felesége, Izabella főhercegasszony látható előkelőségek társaságában, eddig be nem azonosított, ismeretlen hely/ 48 színen. A fentiekben ismertetett bellyei fényképek között van olyan felvétel is, amely erdei konyhát ábrázol, ahol a résztvevők számára biztosították a vadászat közbeni étkezést. Kép nélkül, de mégis érdemes felidézni Ferenc József hasonló módon lezajlott ebédjét: „a király rendszerint valamely levágott fatörzsre ül; egy nagyobb kézi kosarat fölfelé fordítanak előtte és ott költi el hideg sültből, kevés borból álló egyszerű ebédjét, majd, ha szakács is kint van mozgó konyhával az erdőn, fekete kávét iszik. Ebéd után élénken társalog szomszédjaival és szivarra gyújt.”49 Ezt követően folytatódott a vadászat, de már a vad teríték szemlézésével. Az udvari vadászok és erdővédők állapították meg, hogy melyik vadász mennyit lőtt. Ezt követően Őfelsége udvari fogaton távozott. Az elejtett zsákmányon a vendégek és az udvari konyha osztozott.50 Ugyancsak az udvari arisztokrácia jelentősebb vadászatát örökítette meg az a néhány fénykép, amely a Magas Tátrában készült bölény- és zergevadászatról.51 A fényképsorozat helyszíne, pontos dátuma ismeretlen volt addig a pillanatig, amíg a Vasárnapi Újság 1907. évi egyik számában a Jelfy Gyula által fotografált hasonló zsánerű fénykép fel nem hívta magára a figyelmet.52 A képes beszámolóból kiderült, hogy herceg Hohenlohe Kraft Keresztély a Magas-Tátra éjszaki részében fekvő javorinai birtokának vadászterületén Habsburg Frigyes főherceg és Izabella főhercegasszony, valamint Henrietta főhercegnő számára amerikai bölény- és kőszáli kecskevadászatot rendezett. A herceg a birtokot 1879-ben vásárolta és folyamatosan fejlesztette, amely jelentős változásokat hozott a falu életében. A lepusztult erdőt újratelepítette.53 Amerikából hozatott be bölényt (Bison); a Kaukázusból, Abesszíniából és a Himalájából kőszáli kecskét.54 Az állatállomány szaporulatának fejlődése érdekében 10 évig vadásztilalmat rendelt el. A képeken is jól látható, hogy a másfél méteres hó ellenére sikeres volt a vadászat. A tudósítás szerint a főhercegasszony „450-es expressből lapos tömör golyót röpített, mely a lapoczkát fúrta át, a lövést a bölény minden jelzés nélkül vette; az utána jövő bikát a főherczeg 500-as express golyója ugyan-47 Uo. 48 Leltári száma MMgMK EF 10631. Más közgyűjteményben őrzött fotográfiák összevetésével további adatok válhatnak ismertté. 49 Vasárnapi Újság 51. (1904: 47. sz.) 805. 50 Uo. 51 Leltári száma MMgMK EF 10631. 52 Vasárnapi Újság 54. (1907: 7. sz.) 123-125. 53 Kaposi Zoltán: Kaszópusztai vadászatok (1912-1926). In: Közép-európai közlemények 9. (2016: 1. sz.) 32. 72-83. 54 Csík Imre: Vadhonosítás a Magas Tátrában. In: Erdészeti Lapok 66. (1907) 497. 29
