Szirácsik Éva (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2018-2019 (Budapest, 2019)
Vörös Éva: "Lesben." Vadászati témájú fényképek a Mezőgazdasági Múzeum Eredeti Fényképek Gyűjteményében
be: „Nagyon sikerült a muflonok, a hiúzok, a farkasok és vadkan csoportja, valamint csinos előtérben odavarázsolt tóparti környezetben a többféle madár-társaság is. [...] A tó mellett látható egy kis híd is, a melyen a közönség átjár és így közvetlen közelségből tekintheti meg ezt a sikerültén rendezett részt. Vannak aztán még ott kanalas gémek, gólyák, vörös gémek fészken, apró vizi vad, szélkiáltók, vizi csibe stb...”.24 Az 1902-ben megrendezett Pozsonyi Mezőgazdasági Kiállításban25 számos hasonló összeállítású vadászati vonatkozású tárgy szerepelt. Azonban ezek a kiállítási darabok elsősorban a magánbirtokok bemutatkozó standjainál díszítő funkciót láttak el. Kevésbé ismert, hogy az első Nemzetközi Vadászati Kiállítást 1910-ben Bécsben rendezték meg, amikor is a vadászat tematikája önálló kiállításként valósult meg. A tény jelentőségét hangsúlyozza, hogy a korabeli szaksajtóban már 1908-tól kezdődően jelentek meg a legapróbb híradások a szervezéssel kapcsolatban. Tudósítottak a magyar és nemzetközi szervezők személyéről, építkezésekről, a kiállításra kerülő vadászati anyag összetételéről, a megnyitó ceremóniájának módosításáról, a hivatalos látogatókról stb. A rendezvény befejeztével emlékalbumot26 adtak ki „luxuskivitelben számos képpel és 41 heliogravür nyomású műmelléklettel”.27 Az esemény fontosságát mi sem idézi jobban, mint az, hogy bár monarchiabeli társországként, de az önálló magyar részvételről a következőket jelezte Darányi Ignác agrárminiszter Montenuovo Alfréd hercegnek, bécsi főudvarmesternek: „...a vezérbizottság meghívására a magyar kormány kézséggel határozta el azt, hogy Magyarország saját, külön emelendő vadászkastélyával vegyen részt”.28 Az épületet Fischer József és Jánszky Béla közösen építette.29 Sajnos az elkészült vadászkastélyról nincs külső felvételünk, de leírását idézzük a Magyar Iparművészet tudósításából: „A belseje a legmodernebb kiállítási elvek szerint van kialakítva. A tízezernyi30 darabot számláló tárgyak együttesen és külön-külön igen előnyösen érvényesülnek, a szellemes alaprajzi megoldás pedig a kiállítási közönség akadálytalan közlekedését teszi lehetővé.”31 Nyolc fénykép32 nyújt betekintést a kiállítási területre: az agancsterembe, a vadászattörténeti bemutatóba, az államerdészeti vadgazdálkodás részbe, a főhercegi termekbe stb. „...a magyar kastély egy minden ízében ötletesen kieszelt, művészettel, hozzáértéssel megcsi-24 Vasárnapi Újság 27. (1900: 41. sz.) 468. 25 Leltári száma MMgMK EF 1522., 1536. 26 Die erste internationale Jagdausstellung Wien 1910. Wilhelm Frick kais. Und Hofbuchhändler Wien, Leipzig 1912. 27 Orbán L., 1964. 84. 28 Stile Ágnes Katalin: Jánszky Béla és a bécsi első Nemzetközi Vadászati Kiállítás magyar pavilonja. In: Centart 159.160. http://www.centrart.hu/letolt/arsperennis/27Ars_perennis_Sule.pdf (megtekintve 2018. december 23. (A továbbiakban: Sülé) 29 Uo. 30 A kiállított tárgyakról lásd Orbán L., 1964. 94. 31 Sz. G.: Iparművészetünk a wieni vadászati kiállításon. In: Magyar Iparművészet 13. (1910) 222. 32 Leltári számuk MMgMK EF 1489. 1-8. 25
