Szirácsik Éva (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2018-2019 (Budapest, 2019)

Matits Ferenc: Lippóczy Norbert - két ország mecénása

szunnyadó gyűjtési vágy, amelynek területe a könyvjegy lett. Természetes, hogy nem csupán saját könyvjegyeit gyűjtötte, hanem mindenkiét, amire nyelvtudása, jó kapcsolatteremtő képessége, derűs egyénisége és barátságait ápolni tudó természete, esztétikai és szakismeretei, szorgalma, korrektsége, kereskedelmi érzéke lehetőséget biztosított. így vált a 20. század második felének egyik komoly közép-európai ex libris-gyűjtőjévé, aki a szőlészet-borászat témakörét az ex libris-gyűjtés fókuszába helyezve lehetőséget adott számos művésznek arra, hogy a bukolikus bacchanáliáktól a családi együttléten át a szőlőművelés fáradságos és a szüretelés vidám pillanatait megörökítse. 1978-ban így ír erről Lippóczy Norbert a tokaji Helytörténeti Múzeumban ex libriseiből rendezett kiállítás katalógusában: „...E sorok írója ezelőtt 21 évvel barátjától, a jónevű lengyel grafikustól, Józef Szuszkiewicz-től kapta az első exlibrist ajándékba. Az exlibrisen szőlőfürtökkel megrakott szőlőtőke, népi üvegkép, népi kályhacsempe látható, azon tárgykörök szimbólumaként, amelyek életemet betöltötték és teljesebbé tették. Az első exlibrisem adta az ötletet a szőlős-boros motívumú kisgrafikák rendszeres gyűjtéséhez. Mint hajdani tokaj-hegyaljai szőlész-borász, aki ma a baráti Lengyelországban él, e művészi kisgrafikai lapokkal varázsoltam magam köré egy végtelen gazdagságú szőlős világot. Az eszmém gyümölcse beérett, e műfaj igen népszerű lett az exlibris-gyűjtők között.”22

Lippóczy Norbert A szőlészet és borászat témája az ex libriseken című első Magyarországon publikált írása 1964-ben jelent meg.23 A nyelvismeretei lehetővé tették, hogy a nemzetközi ex libris-biennálékon, -konferenciákon gyűjtőtársaival gyümölcsöző cserekapcsolatokat építsen ki.24 A Szovjetunióban szerzett tapasztalataira, nyelvismeretére alapozva be tudta kapcsolni a szovjet grafikusművészeket a nemzetközi ex libris-gyűjtők hálózatába. A szovjet könyvjegyekért a környezetében vagy akár a világ túlsó felén csereanyagot tudott szerezni, amivel kiegészíthette a gyűjteményét. Vasné Tóth Kornélia 2013-ben az ELTE Bölcsészettudományi Karán benyújtott - Kultúra, tudomány, művelődés találkozása a XX. század ex libriseinek témavilágában. A moszkvai Rudomino Könyvtár hungarika ex librisei hazai és nemzetközi kontextusban című - doktori disszertációja egyértelműsíti azt a rendkívül fontos közvetítő szerepet,

22 Szerk. Bodnár Sándor: Szőlő és bor az ex libriseken és alkalmi grafikákon. Helytörténeti Múzeum, Tokaj 1978. 3.

23 Lippóczy Norbert: A szőlészet és borászat témája az ex libriseken. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest 1970. 9.

24 Lippóczy Norbert: Visszapillantás a múltba. In: Kisgrafika 23. (1984: 1-2. sz.) 24-27.

227