Szirácsik Éva (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2018-2019 (Budapest, 2019)

Szabó László: Adatok a cukorrépa hazai megjelenéséhez

színvonala is számos ponton fejlesztésre szorult. A talaj és a klíma ugyan megfelelő volt, de alacsonyak lettek a termésátlagok, és a répa cukortartalma csak a 6,5-7%-ot érte el. Egységnyi nyerscukor előállításához a kisebb cukortartalom miatt több répára volt szükség.24 A cukorgyárak működéséhez szükséges energiát eleinte vízkerekek és járgányok szolgáltatták. A gőzgépek cukoriparban történő megjelenése és üzembe állása forradalmi változást eredményezett. 1840-ben, Csepinben (Pozsega m.) állították be az első gőzgépet; 1860-ra már általánossá vált a használatuk; 1867-68-ban 112 üzemelt 963 lóerős összteljesítménnyel.25

A cukoripar áttételesen két másik élelmiszeripari ág fejlődéséhez is hozzájárult. A modern édességipar kialakulásában döntő szerepe volt az európai répacukorgyáraknak és az olcsóbb cukornak. Az újkori édességkészítő ipar közvetlen elődje a cukrász kézműipar volt. A mézeskalácsosok édességkészítési monopóliumát a 15-17. században először a finom sütők és gyógyszerészek törték meg. A 17. század végéig a gyógyszertárak töltötték be a cukrászdák szerepét. A takarmányok között említett melasz hasznosítására más lehetőségek is születtek. A szeszipar használta fel nagy menynyiségben a cukorgyárakban termelt melaszt.

A 19. század első felében Magyarországon a cukorgyárak terjedése szükségszerűen hatott a méhészetre is. A méz jelentősége kizárólagos édesítőszerként gyakorlatilag megszűnt. Ez a fordulat, valamint az elhibázott állami intézkedések mélypontra juttatták a méztermelést. Szerencsére részben a kedvezőtlen külső tényezők ellensúlyozásának, részben az elinduló okszerű önfejlődésnek - a mozgatható kereteket tartalmazó kaptárak feltalálásának - köszönhetően új lendületet kapott a méhészet. A méz szerepe is megváltozott a táplálkozásban: előtérbe került a mézfajták egyedi jellege, élettani szerepe, gyógyító hatása. A méztermelés szempontjából a külső tényezők között az egyik legfontosabb, máig meghatározó jelentőségű fordulatot a korszakban zajló Alföld-fásítás jelentette. A futóhomok megkötésére kiválóan alkalmas akác - ami egyúttal kitűnő mézelő növény is — lett a hazai fásítás legfontosabb növénye.26 Nagyarányú telepítése, majd terjedése következtében napjainkra a hazai erdőállomány jelentős része már akácos, és a hazai méztermelés esetenként 50%-át az akácméz adja.27 A mézfajták arányán belül meghatározó jelentőséggel bír (akár 50% feletti részesedéssel) - a cukorrépával közel

24 Ditz Henrik: A magyar mezőgazdaság, népgazdasági tudósítás a kir. bajor Közmunka és Kereskedelmi Államminisztérium részére. 1867. 229. (A magyar kiadást szerkesztette Kádár Imre MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézete, Budapest 1993.)

25 Salánki István - Vígh Albert: Cukoripar. In: A magyar élelmiszeripar története. Szerk. Siki Jenő - Tóth-Zsiga István. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest 1997. 181.

26 Kaán Károly: A Magyar Alföld. Gazdaságpolitikai tanulmány. Budapest 1927.

27 A méhészet, méztermelés helyzete és lehetőségei különös tekintettel Észak-Magyarország megyéire. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest 2012.

200