Szirácsik Éva (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2018-2019 (Budapest, 2019)

Sánta Ákos: Főúri halál a 17. századi Magyarország. Az élelemszerzéstől a szórakozásig

vadászmadár által „levágott” zsákmány megkeresése, felvétele és apportírozása. Az eredményes solymászathoz elengedhetetlen volt a jó apportírozó vizsla, ám ez igen ritka esetnek számított: Rákóczi György írja a kisebbik fiának, hogy szerezzen neki minél hamarabb két olyan kutyát, amelyik „az fogoly madarat hazura” hozza.29 Amennyiben nagyobb eredményt kívántak elérni, illetve sok szárnyasra volt szükség, hálót feszítettek ki, s a vadat a madarászok és vizslák segítségével ebbe kergették.30

Bethlen Miklós ifjú korában gyakran járt ragadozó madárral vadászni. Egyik alkalommal, amikor a szolgái és egy jáger kíséretében ölyvvel ment vadászni, majdnem a szeme világát veszítette el. Bethlen vadászölyve az apróvad után repült, de ahelyett, hogy lecsapott volna, mindig visszatért Bethlenhez. Egyik alkalommal Bethlen erre dühbe gurult, letette a madarat a földre, de mivel attól tartott, hogy közben a vizslák nyulat ugrasztanak fel, nyomban vissza is hívta a kezére a madarat. Erre az ölyv hirtelen szembeszállt Bethlennel, az arcába repült, és a csőrével Bethlen szájába kapott. Bethlen mérgében a földhöz vágta a madarat, és egy darab karóval agyonütötte. Miután lehiggadt, meg is siratta. A seb nehezen gyógyult be, és sok fájdalmat okozott Bethlennek.31 Vass György, a később grófi rangra emelt Wass-család egyik őse lelkes gyakorlója volt a solymászatnak. Az egyik karvalyát egy gombkötővel idomíttatta. A vadászatba való beavatását, ún. „foglyosítását” saját maga végezte, de az is előfordult, hogy saját kezűleg tanított be egy karvalyt.32

A ragadozó madarakkal való vadászathoz tartozik az úgynevezett „uhuzás” is.33 A bagoly, mint a vadászatban használt segítőtárs, itt a csali szerepét tölti be. A nappali ragadozó madarakat kifejezetten zavarja „éjszakai életet élő” madártársuk jelenléte. A vadász ezt kihasználva könnyen puskavégre kaphatja a bagolyra támadó szárnyasokat. A bagoly a korban nagyon népszerű állat, és sokoldalú jelentése van. Ennek megfelelően gyakran feltűnik különböző képzőművészeti alkotásokon. Hosszan sorolhatnánk a sort a festményektől a bagoly alakú ivókupáig.34

291. Rákóczi György Rákóczi Zsigmondnak. Barak, 1647. október 23. Szilágyi, 386.

30 Radvánszky Béla: Magyar családélet és háztartás a XVI. és XVII. században. I—III. Bp. 1986.1.169. (A továbbiakban: Radvánszky). A témáról bővebben Bástyái Lóránt: Vadmadárból vadászmadár. Bp. 1955. Lásd még Pfeffer, R. G.: Sólyom a kézen. Bp. 1988.

31 Bethlen Miklós élete leírása magától. In: Kemény János és Bethlen Miklós művei. A szöveggondozás és a jegyzetek V. Windisch Éva munkája. Budapest 1980. 549. (A továbbiakban: Bethlen)

32 Czegei Vass György és Vass László naplói 1659-1739. Budapest 1896. 186. 475.

33 Esterházy Pál fülesbaglyot említ versében. Esterházy i.m.

34 Érdemes megemlíteni, hogy a kassai aranykincs edényének záró fedelén, több állat alakjával együtt megjelenik egy ágon ülő bagoly is. A korabeli szimbolikus világ együttes mondanivalóját a mai kor embere már nehezen érti meg, azonban érdekes, hogy pont egy olyan vadászati mód is állhat ezen ábrázolás mögött, ami mára már nem annyira gyakorlott és ismert, mint a korban volt.

12