Szirácsik Éva (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2016-2017 (Budapest, 2017)
Kemecsi Lajos: A Néprajzi Múzeum újra a Városligetben című előadás összefoglalása. Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár ünnepi konferencia
hozta magával, hogy nem egyetlen helyszínen és egyetlen épületben kell megoldani az intézmény teljes funkcionális igényeit. Az előzetes felmérések alapján a Néprajzi Múzeumnak az összes területi igénye közel 45 000 négyzetméter. Az új, kettős elhelyezést előíró, külön Szabolcs utcai raktárkomplexumban OMRRK (Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ) és múzeumépületben (Városliget) gondolkozó építészeti koncepció azt igényelte, hogy bizonyos infrastrukturális feltételeket nyilvánvalóan nem megduplázva, de mindkét épületben biztosítani szükséges. Az OMRRK épületkomplexumának terveit a NARMER Stúdió készítette. A Szabolcs utcai komplexumban a Néprajzi Múzeum önálló és saját tereinek alapterülete közel 11 000 négyzetméter. A gyűjtemények négy földalatti raktárszinten és a földszintre tervezett látogatható raktári térben lesznek elhelyezve. A földszinti raktárban a múzeum legnagyobb méretű és ezért a föld alatti raktári elhelyezésre célszerű szempontból nem alkalmas tárgyai lesznek - tanulmányi raktári technológiával - elhelyezve. A földszinten a műtárgyak fogadására szolgáló terek a látogatható résztől szigorúan elválasztva épülnek föl. A mütárgyútvonal megtervezésénél az évtizedes tapasztalatok és a nemzetközi példák ismeretében a szükséges preventív állományvédelmi és a nyilvántartási funkciókra egyaránt ügyeltünk. Fotó műterem, átmeneti zsilip raktári tér, fagyasztó helyiség és a leltározásra/csomagolásra alkalmas terek egyaránt helyet kaptak a gondosan végiggondolt földszinti épületrészben. A raktárterek tervezésénél elsődleges volt a gyűjtemények elhelyezésének szempontrendszere. A korszerű, anyag szerinti és a feldolgozást segítő gyűjteményi szintű megoszlást egyaránt sikerült érvényesíteni a rendkívül sok előkészítő munkát igénylő felmérési munka során. A műtárgyvédelmi, tűzvédelmi előírások és a speciális statikai, építészeti jellemzők egyaránt a megosztott, részlegesen szegmentált raktári terek rendszerét igényelték. Az elengedhetetlen zsiliphelyiségek optimális kialakítása, a raktári gyűjteményi tevékenység helyszíneinek biztosítása kiemelt szempont volt a tervezés során. A raktárak mindegyikében korszerű tömör tárolást biztosító polcrendszerek működnek majd. A Néprajzi Múzeum az új környezetben eredményesebben folytathatja megelőző mütárgyvédelmi munkáját is. Az optimális mütárgykömyezetű raktárakban a korszerű raktári tárolóegységekben szakszerűen elhelyezett műtárgyak romlási sebességének nagymértékű lassulása várható. A zsúfoltság megszűnésével, a költözéshez kifejlesztett QR kód bevezetésével, a pontos pozicionálással, a tárgyelhelyezés áttekinthetőségével, a digitalizáltság mértékének növekedésével csökkenthető a felesleges tárgymozgatások száma, mely nagymértékben elősegíti a raktári rend megtartását, minimalizálja a tárgyak sérülésének kockázatát. A műtárgyromlás lassulása következtében távlatosan csökkenthető az aktív restaurátori beavatkozások száma és mértéke, a károsodások következtében mentésre szoruló tárgyak száma. A hangsúly egyre inkább a megelőzésre tevődik át. A megszerzett tapasztalatok beépítése az intézmény által koordinált megelőző mütárgyvédelmi 88
