Szirácsik Éva (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2016-2017 (Budapest, 2017)
Kemecsi Lajos: A Néprajzi Múzeum újra a Városligetben című előadás összefoglalása. Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár ünnepi konferencia
A Néprajzi Múzeum újra a Városligetben című előadás összefoglalása Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár ünnepi konferencia Budapest, 2016. június 20. Kemecsi Lajos A Magyar Mezőgazdasági Múzeum ünnepi konferenciájára készülve felidéztem a Néprajzi Múzeum történetének azokat az elemeit, melyek közvetlenül a Városligethez kapcsolódnak. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum alapításához is szorosan kapcsolódó millenniumi rendezvények közvetlenül kötődnek a Néprajzi Múzeumhoz is. Közismert a millenniumi falu 1896-os működése, a kontinensen modemnek számító skanzen-szerű bemutatás első hazai megvalósítása.1 A nagy sikerű kiállítás első számú felelőse a Néprajzi Múzeum akkori agilis és fiatal igazgatója, Jankó János volt. A kiállított tárgyak jelentős részben a Néprajzi Múzeum gyűjteményeit gyarapították és közülük több ma is látható az intézmény állandó tárlatán. Mai előadásomban azonban nem ennek az ismertebb városligeti jelenlétnek a felidézésével foglalkozom, hanem egy későbbi időszak adatait és reményeim szerint a jövőt kívánom röviden felvázolni. A budapesti Néprajzi Múzeum egyszerre nemzeti és egyetemes, történeti és jelenkori irányultságú intézmény. Az 1872-es alapításra visszanyúló Néprajzi Múzeum egységes keretben őrzi a magyar-magyarországi, az európai és az Európán kívüli - etnológiai - néprajzi anyagot. A Néprajzi Múzeum több mint 250 ezer műtárgyat gondoz, ennek egynegyedét teszi ki a nemzetközi anyag; működteti a szaktudomány legnagyobb archívumát, amely több millió oldal archivális anyagot, több mint 400 ezer képi dokumentumot tartalmaz, továbbá hangarchívumot, filmtárat. A Néprajzi Múzeum könyvtára európai rangú szakkönyvtár. S miközben mindezen adatok által is érzékelhető az intézmény tevékenységének társadalmi és tudományos jelentősége, az is ismeretes, hogy soha nem működött olyan épületben, melyet eredendően a szükséges funkciók figyelembe vételével, sajátos igényeihez igazodva építettek volna. A Néprajzi Múzeum elhelyezésének zaklatott történetének első állomásán alapításától, 1872-től 1892-ig a Magyar Nemzeti Múzeum épületében működött. 1892-ben átmeneti megoldásként gróf Csáky Albin kultuszminiszter intézkedésére a Várkert Bazárba költöztették. 1893-ban a vizes, alkalmatlan Várkert Bazár- 1 1 Vő. Jankó János: A millenniumi falu. Szerk. Szemkeö Endre. Budapest 1989. 84 Г
