Szirácsik Éva (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2016-2017 (Budapest, 2017)
Vörös Éva: 120 év időben és térben. A Vajdahunyadvár és a Magyar Mezőgzadasági Múzeum története több dimenzióból
A vár és a múzeum 1956 vegén újra - nem csak fizikai értelemben - romokban hevert. A forradalom leverésével S. Szabó Ferenc főigazgatónak is távoznia kellett, hiszen aktív politikai szerepet vállalt a Nemzeti Parasztpárt, új nevén a Petőfi Párt újjáalakításában. Jóllehet 1948-tól kezdődően visszavonult a politikától, de ennek ellenére szoros politikai, szakmai és nem utolsósorban mély baráti kapcsolatot ápolt Nagy Imrével is.63 Ezt követően megváltozott az intézmény szakmai iránya, a kutatások és a kiállítások fókuszába a múlt került, kevésbé a jelen agrárpolitikája. A későbbiekben demonstrálni kellett a „mezőgazdaság szocialista átszervezését”, fő hangsúlyt kapott a nagyüzemi gazdaságok eredményeinek bemutatása. De ez már a legújabb múzeum történeti kutatások témakörét érinti. Utólag azt gondolom, hogy igazán a szép fényképek és tárgyak okozhatnak a látogatók számára tartalmas múzeumi élményeket. A jövőben érdemes lehet egy - akár - virtuális fényképkiállításban gondolkodni, ahol a téma kizárólag a budapesti Vajdahunyadvár építkezéseire fókuszál. Ebbe a tematikába beleférhet nemcsak a mostani kiállításból kimaradt háborús pusztítások helyreállítása, hanem az 1980-as években elvégzett, éveken át tartó rekonstrukció is, amely akár kiegészülhet a jelenlegi épület tervbe vett felújításával és az új állandó kiállítások megépítésével is. Végezetül szeretném megköszönni szakmai segítségét Takáts Rózsa kurátortársamnak és kollégámnak, aki nélkül nem jöhetett volna létre sem a kiállítás, sem ez a tanulmány. Ugyancsak köszönet illeti a Gyűjteményi Főosztály minden munkatársát, akik javaslataikkal támogatták, hogy az emlékév sikeresen és minél színvonalasabban valósulhasson meg. 63 S. Szabó Ferenc hagyatéka megtalálható a MMgMK Személyi Emlékanyag-gyűjteményben, továbbá a MMgMK Eredeti Fényképek Gyűjteményében. 75 i I
