Szirácsik Éva (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2016-2017 (Budapest, 2017)
Vörös Éva: 120 év időben és térben. A Vajdahunyadvár és a Magyar Mezőgzadasági Múzeum története több dimenzióból
ban látható.50 Ugyancsak hasonló stílusú kúttal találkozhatunk a Kiscelli Múzeum udvarán és egy budai magáningatlan kertjében is. Néhány fénykép a történelmi épületcsoport románkori részét idézi.51 Ebben az épületrészben rendezték be 1896-ban a kerengöböl nyíló királyi fogadó részt. Itt kalauzolta 1897-ben Ferenc József és Darányi Ignác II. Vilmos porosz uralkodót Alpár Ignác jelenlétében.52 A látogatás hangulatát jól tükrözi egy korabeli tudósítás: „...A gárdatisztek már kezdetben mondták:- Mutassátok csak az építészeti dolgokat a császárnak, az iránt nagyon érdeklődik. És Alpár Ignácban igazán jó vezetőre talált. Sorra mutogatta az épület karakterisztikus részleteit, melyeknek mindegyike láthatólag érdekelte a császárt. A román traktusban hosszasan nézegette az épületrész motívumait és ornamentikáját, majd berlini dialektikusán így szólt Alpárhoz: Tudja, én most mindent román stílben építtetek. Igen felség — válaszolta Alpár — ez a stíl az egyedüli német stíl és leginkább felel meg a német kultúrának. A császár kiváló érdeklődését jellemzi, hogy mikor már a látogatásra szánt félóra elteltével a kocsik előállottak, s mikor Alpár fölhívta a császár figyelmét a jáki templomra, oda is átment egész suitjével. De a királyszobák dohos szaga talán nem nagyon kedvesen érintette királyunkat, a ki mikor meglátta az üres szobákat, melyekben a maradék bútor egymás hátán áll és be van vonva zöld takaróval, kissé haragosan szólt oda. Minek hoznak ide. hisz itt rendetlenség van? Mikor azután a császár gyönyörködve nézte végig Alpár remekeit, a király kiengesztelődött és kivitte feleségét a tóra néző terraszra, melyen néhány percig beszélgetett vendégével”.53 Ugyancsak a tóhoz kapcsolódva mutattuk meg a Herman Ottó berendezett halászati kiállításáról készített felvételt, a tó vizére épült hangulatos halászkunyhóval, tetején gólyafészekkel és mellette kikötött ladikkal. A későbbi időszakból olyan fényképek kerültek bemutatásra, melyek a gótikus épületszámy mindenkori kiállításait, a halászat, vadászat, erdészet és természetvédelem tematikáját vetítik a látogató elé.54 A felsorolt fényképekkel kapcsolatos érdekességek mögött azonban további kérdés is meglapul(t). Legjellegzetesebb ezek közül a fényképek pontos datálásnak problematikája. Erre a legmegfelelőbb példa Földváry Tibort (1853-1912), 50 Erről lásd részletesebben Rostás Péter tanulmányát: http://epa.oszk.hu/01600/01615/00003/pdf/21 rostas_peter_277_306.pdf, megtekintve 2017. március 2. 51 L.sz.: MMgMK EF 9929. “Budapesti Hírlap, 17: 1897. 263.: szeptember 21. 53 Uo. 54 L.sz.: MMgMK EF 9929, 11027. 71 T I
