Szirácsik Éva (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2016-2017 (Budapest, 2017)

Vörös Éva: 120 év időben és térben. A Vajdahunyadvár és a Magyar Mezőgzadasági Múzeum története több dimenzióból

tematikát csak gazdagithatja, ha a történelmi épületcsoport azon részeinek eredeti helyszíneiről is válogatunk fényképeket - a teljesség igénye nélkül ahonnan az adott épületrészek származnak. Intézménytörténeti jelentősége is volt ennek az elképzelésnek, hiszen az elmúlt 120 év alatt ez a tematika nem volt jelen kiállításainkban. Nyitóképként mindenképpen az erdélyi Vajdahunyadvárat35 kellett választani, hiszen Alpár Ignác tervének középpontjában a Hunyadiak kora szerepelt, ezt akarta kiemelni.36 Érdemes lenne egyszer az erdélyi és a budapesti Vajdahunyadvárról is komolyabb összehasonlító művészettörténeti és építészettörténeti kutatást végezni. Ebben a munkában érdekes kiinduló forrás lehet Arányi Lajos (1812-1887) patológus helyszíni rajzsorozata.37 О fogalmazta meg - talán először - 1867-ben, hogy máshol is állhatna ezen gazdag történelmi múlttal rendelkező épület egy másik változata: „.. .az egykori hunyadi várnak szakasztott mását, akár egyébütt (például a pesti Rákoson) föl lehet építeni...”.38 De miért is kezdett Arányi Lajos a témával foglalkozni? Idézzük erről a Vasárnapi Újság korabeli tudósítását: „Annyi saját tudománya mellett, szórakoztató pihentetésül eleven szellemének megint csak munkás és tudományos foglalkozást keres. Ily módon mint jeles archeolog lön ismeretessé. S e téren is dicséretes buzgósággal tervez, indítványoz és működik. A budai várban levő történelmi emlékű házak s pontok emléktáblákkal való megjelölésének nemcsak eszméje származott tőle, hanem a kivitelben is neki van a legnagyobb része s érdeme. így a vajda-hunyadi vár a középkori műépítészet e legérdekesebb és legbecsesb emlékének restaurátióját is ő indítványozta először. Több ízben oda utazott, pontos és részletes rajzokat készített, fáradozott és áldozott, megmozdított minden követ a nemes czél elérésére, - s valóban részben az ő kezdeményezésének, fáradhatatlanul kitartásának, lelkesült tevékenységének köszönhetjük, ha e nagybecsű s Európában páratlan archeológiái értékű lovagvár, most már állami költségen, eredeti díszében lesz visszaállítva”.39

A városligeti történelmi főcsoport építkezéséről néhány felvételt lehetett csak fellelni. A néhány fénykép - mely ritkán kerül látogató elé - mégis jól érzékeltette azt a hatalmas munkát, melynek eredményeként létrejött az épületegyüttes. Ebből a sorozatból kiemelést érdemel az egyik fénykép, amelyen a kandelábernél álló csoport egyik tagja maga az építész Alpár Ignác szakállal és cilinderben. A csoport melletti kapun olvasható felirat: „Az 1896 évi országos kiállítás főcsoport

Budapest Gyűjteménye, Dr. Szabó Lajos Magyar Olimpiai és Sportmúzeum, Dr. Tomsics Emőke és Dr. Cs. Lengyel Beatrix - Magyar Nemzeti Múzeum.

35 A fotográfia a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdona, készítője: Szinte Gábor, 1897.

36 Alpár Ignác: Az ezredéves országos kiállítás történelmi főcsoportjának épületei. In: Mémök- és Építész Egylet Közlönye. XXI. kötet IV. füzet. 1897: 160. p.

37 Megtalálhatóak a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum és Könyvtárban. Az információ átadását köszönöm Dr. Varga Benedek főigazgatónak.

38 Vajda-Hunyad vára 1452. 1681. 1866. Szóban és képben. Szerkesztette és kiadta Arányi Lajos tanár, Pozsony, Nyomatott a szerző költségén, 1867. IV.

39 Vasárnapi Újság, XVI: 1869. 23. sz. június 6. 310.

68