Szirácsik Éva (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2016-2017 (Budapest, 2017)

Takáts Rózsa: Róth Miksa üvegművész működése a budapesti Vajdahunyadvárban

volt ismeretes. Belseje a román stílust mutatja be s a milléniumi kiállítás alkalmával az árpádkori emlékek voltak benne elhelyezve. A kiállítás után könyvtár céljaira használták a kápolnát,79 de e rendeltetésének az épület nedvessége miatt nem felelt meg. Most renoválták és templommá avatták. A Förk [Foerk] Ernő tervezte kőoltár a hercegprímás bőkezűségét dicséri, míg a fölszerelés egyéb tárgyait a budapesti Oltár Egyesület adta. A még hiányzó részleteket pedig Várady L. Árpád kalocsai érsek ajánlotta föl a becses célra. - A kápolnát augusztus 5-én szentelte föl Kohl Medárd püspök. Az első misét ma délelőtt [augusztus 8.] tíz órakor mondotta benne Csemoch János dr. bíboros hercegprímás nagy asszisztenciával és ezzel a kápolnát átadta a közönség használatának. Az ünnepies szertartáson nagyszámú meghívott közönség vett részt. Ott volt a többi között: Jankovich Béla kultuszminiszter, Klebelsberg Kuno gróf, Kazu József báró és Ottlik Iván államtitkárok, Robitsek Ferenc kanonok, Balogh Sándor, a Szent László Társulat alelnöke, Gopcsa László, Radisics Jenő, Radisics György, Szomjas István miniszteri tanácsosok, Bárczy István polgármester, Alpár Ignác és sokan mások”.80

A múzeum igazgatóságát váratlanul érte még e hónapban egy újsághírben kész tényként megjelent tudósítás, mely szerint a Jáki kápolna előtt egy „szerencseharangot” állíttat fel a földmívelésügyi tárca, melyet augusztus 18-án szándékoznak felszentelni. Több levélben - melyben a román épületben kialakított könyvtár közeli megnyitásáról is említést tett — sikerült Radisics Györgynek a haranglábnak a környezetben „nem autentikus”, a tudományos munkába elmerült olvasók, illetve a környéken pihenő gyermekes anyák és munkások nyugalmát zavaró állandó haragozást elhárítani, és javaslata szerint a „szcrencseharangof ’ az Iparcsamok előtt elterülő kert valamely pontjára clhelyeztetni.81

Az adományozók és ablakok kapcsolatát az alábbiakban kicsit közelebbről megvizsgáljuk. A Róth Miksától megrendelt ablakok feltételezhetően nem készültek el a felszentelés idejére, hanem az 1915-ben átadott megbízást folyamatosan teljesítette az üvegfestő. A múzeum Eredeti Fényképek Gyűjteményében őrzött, címlapja szerint 1911 és 1918 között készült fotókat tartalmazó ún. Radi-79 A használatbavétel az eddig előkerült adatok szerint valójában nem történt meg, a könyvtár a kápolnában nem kezdte meg működését.

80 „Az istentisztelet után a kápolna auditóriumában a Szent László Társulat tartotta ünnepies közgyűlését, melyen Várady L. Árpád titkos tanácsos, kalocsai érsek, a társulat elnöke mondott nagyszabású beszámoló beszédet. Várady érsek mindenekelőtt részletesen ismertette a Szent László Társulatnak a háborús esztendőben való gyümölcsöző működését. Beszámolt a Szent Lászlóházról és az amerikai, bukovinai, valamint romániai magyarok hitéletének gondozásáról. A társulat a lelkészhiány némi pótlásául több lelkészt küldött Amerikába. Továbbá az elnökség közvetítésével huszonegy amerikai katolikus iskolát láttak el ingyen könyvekkel, s az Isteni szeretet leányai magyar házainak támogatásul háromezer korona segítséget juttattak. [...] Majd a Szent László-kápolna létesülésének történetét ecsetelte az elnök, hangoztatva azok érdemét, a kiknek a mai ünnepség köszönhető”. In: Budapesti Hírlap, 1915. július-augusztus, 35. évfolyam, 220. szám, 1915. augusztus 9. 5.

81 MMgMK, MD. TI. 292, 305/1915. ikt. sz., 1543/48. lelt. sz.

38