Szirácsik Éva (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2016-2017 (Budapest, 2017)
Takáts Rózsa: Róth Miksa üvegművész működése a budapesti Vajdahunyadvárban
1913. május 26-án Csemoch János hercegprímás, esztergomi érsek60 pártfogását is elnyerték, aki Serényi Béla miniszterhez szóló levelében a következőket irta: „Kérem Excellenciádat, hogy a budapesti hívek lelki szükségleteinek kiegészítését czélzó és a jáki kápolna értékét csak emelő tervhez kegyesen hozzájárulni méltóztassék. A belső berendezésnél figyelemmel volnánk a stílszerűségre és a művészeti szempontokra”.61 A főváros közgyűlése előtt pedig dr. Wildner tanácsos tett pártoló előterjesztést, s ezzel a korábbi szerződésben rögzített akadály is elhárult. így a Földművelésügyi Minisztérium 1913. december 29-én, 113.051. szám alatt kelt, a Szent László Társulathoz szóló levelében „készséggel” hozzájárult, hogy „amennyiben a társulat megfelelően gondoskodik az isteni tiszteletek beállításáról és ellátásáról” a múzeumhoz tartozó Jáki kápolnát e célra átengedi.62 Radisics György igazgató 1914. március l-jén kiadott levelében Alpár Ignác személyét ajánlotta a templom berendezésének stílszerű felülvizsgáltatására mind a minisztérium, mind a székesfőváros számára.63 A szponzorok személyét illetően több arisztokratát igyekeztek meggyőzni az adakozásra, így Várady győri püspök 1913. január 22-i levelében említette,64 hogy miután még 4000 koronára van szükség Radisics György, „a jó Széchenyi Bélát”65 „ösztönözze”, ő pedig Pálffy Geraldine66 grófnét igyekszik felkérni. Várady Lipót püspök 1914. március hó 5-én kelt levelében jelezte Radisics Györgynek, hogy Alpár Ignácot nem érte el, de Fieber urat67 értesítette, hogy vegye fel vele a kapcsolatot. Ugyanakkor aggályosán írt arról a tényről, hogy Fieber szakvéleménye szerint az oltár elkészítésére legalább három hónap szükséges.68 “Csemoch János (Ján Cemoch/Jan Czernoch; Szakolca, 1852. június 18. Esztergom, 1927. július 25.), esztergomi érsek, bíboros-hercegprímás. Életéről lásd Lépőid Antal: Chemoch János. Emlékezés Nagymagyarország utolsó hercegprímására, Bécs 1963. 61 Magyarország hercegprímása 3589/1913. ikt. sz. MMgMK, MD. TI. 358/1913. ikt. sz., 1564/14. lelt. sz. 62MMgMK, MD. TI. 40/1914. ikt. sz., 1564/14. lelt.sz. 63 MMgMK, MD. TI. 108/1914. ikt. sz., 1564/14. lelt. sz. “MMgMK, MD. TI. 1543/54. lelt. sz. “Széchenyi Béla, gróf (1837-1918), földrajzi és geológiai kutató, az MTA tagja (t., 1880, ig. 1883). István fia. 1901-től koronaőr, 1904-től a Földrajzi Társaság tiszteleti tagja volt. “Gróf Pálffy Pálné, szül. Károlyi Geraldine (1836- 1915), Károlyi Ede és Károlyi Sándor testvére. Pálffy Pál császári királyi kamarás 1855-ben vette feleségül. Az 1866-tól már özvegy Pálffy Geraldine grófné kezdte el 1897-ben a Katolikus Munkásnők Védőegyesület megalakítását (ez az egyesület 1898-ben a Katolikus Nővédő Egyesület, 1906-ban az Országos Katolikus Nővédő Egyesület nevet vette fel). 67Fieber Henrik (1873-1920). Felszentelt katolikus papként a vallási és a műemléki értékek, örökség megőrzése és gyarapítása terén alkotott maradandót, arra törekedve, hogy az egyházi épületeket művészi értékű alkotások ékesítsék. 1910-ben a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium művészeti ügyek osztályára kérték fel egyházművészeti előadónak, ahol 1911-ben kezdte szervezni az „Országos Katholikus Egyházművészeti Tanácsot”, elsősorban annak keretében fejtette ki tevékenységét. “MMgMK, MD. TI. 124/1914. ikt. sz., 1564/14. lelt. sz. 35
