Szirácsik Éva (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2016-2017 (Budapest, 2017)
Perjámosi Sándor: 120 év kiadványai
meg a múzeum addigi történetének összegzésével és az egyes kiállítási osztályok rövid összefoglalásával, térképmelléklettel.16 Ugyanebben az időben jelent meg Herman Ottó összeállításában az ősfoglalkozások (halászat, pásztorkodás) magyarázó lajstroma,17 mely osztály kiállítási anyagának a története is ekkor már több évtizedes múltra tekintett vissza, és több állomáson keresztül valósult meg, melyről a füzet bevezetőjében olvashatunk. A múzeum első komolyabb, önálló területet felölelő többször kiadott, időközben duplájára bővített, dísznyomásban és németül is megjelentetett kis tanulmánykötete egy mára letűnt terület, a magyar selyemgyártás és selyemfonó ipar történetébe kalauzol. Értéke különösen az itt megjelent korabeli kiállítási és gyárképek közlése által is nő.18 19 Az I. világháború előestéjén újabb, bővebb leírásokat tartalmazó, kiállítási képanyagot is felsorakoztató, és kifejezetten szép, ünnepi hangulatú ismertető14 jelent meg, amelyet több idegen nyelvű kiadásváltozat is követett. Ebben, a múzeum és épülete történetének leírása után, 25 „szakosztály” és külön a könyvtár került leírásra. Ugyanekkor jelent meg nyomtatásban a múzeum 1912-ben jóváhagyatott szervezeti és szolgálati szabályzata,20 melynek első paragrafusa kijelenti, hogy „A m. kir. mezőgazdasági múzeum, tudományos intézet, mely a m. kir. földmivelésügyi miniszter fenhatósága [sic!] alatt áll.”21 Záradékában pedig, hogy „E szabályzat egy-egy példánya a múzeum minden tisztviselőjének kiadatik, az altisztek és szolgák pedig a reájuk vonatkozó részét kapják meg”.22 Ez így is történt. Nem tudjuk pontosan, hányféle kivonat jelent meg, de egy biztosan,23 s ez a gépészeti karbantartók munkáját volt hivatott eligazítani, illetve a tűzrendészeti intézkedéseket tartalmazta. Két évvel később jelent meg nyomtatásban a múzeumi könyvtár szabályzata, mely a szervezeti és szolgálati szabályzattól függetlenül, miniszterileg lett jóváhagyatva.24 A világháború idején a múzeum csak egy az állandó kiállításoktól független, a mezőgazdasági „többtermelés” előmozdítását szolgáló gazdasági üzemtervet 16 Magyar nyelven: A Magyar Királyi Mezőgazdasági Múzeum rövid ismertetője. Képekkel és tervrajzokkal. Bp. [1907]. 22 p., 4 t. 17 M. kir. Mezőgazdasági Múzeum 4. terem. Az ősfoglalkozások magyarázó lajstroma. Összeáll. Herman Ottó. Bp. 1908. 32 p. 18Első kiadása: Magyarország selyemtenyésztése, selyemfonó és selyemsodró ipara. [Bp.] 1907. 54, 2 p., 17 t.; Második kiadása: Magyarország selyemtenyésztése, selyemfonó és selyemsodró ipara. 1880-1910. [Bp.] [1910?]. 116, 2 p. A német nyelvű kiadás 1911-ben jelent meg bővebb terjedelemben. 19 A Magyar Királyi Mezőgazdasági Múzeum ismertetője. Bp. 1913. 67, [2] p. 20 A Magy. Kir. Mezőgazdasági Múzeum szervezeti és szolgálati szabályzata. Jóváhagyatott 1912. évi december hó 30-án 14.047 szám alatt. Bp. 1913.48 p. 21 Uo. 3. 22Uo. 48. “Kivonat a M. Kir. Mezőgazdasági Múzeum szervezeti és szolgálati szabályzatából. Bp. 1913. 20 p. 24M. kir. Mezőgazdasági Múzeum könyvtári szabályzata. Bp. 1915. 6 p. 293 I
