Szirácsik Éva (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2016-2017 (Budapest, 2017)

Horváth Tamás - Tóth-Barbalics Veronika - Vincze Petronella: Muzeális könyvek a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár Archív Gyűjteményében

egyes bélyegzőkkel töltötték ki, az alsó mezőben olvasható 1585-ös évszám valószínűsíthetően a kötés készítésének idejét jelöli. Ez az évszám két évvel későbbi, mint a kötet előzékén olvasható bejegyzés keltezése. Ebből arra következtetünk, hogy a könyv köttetője megegyezik a bejegyzést író személlyel. A korabeli kötéseken a nagy méretű könyvek védelmében a táblákat csattal vagy szalaggal fogták össze. Itt a két táblát bőrszalaggal lehet összekötni. A könyvkötő mester első ízben rossz helyre vágta az előtábla alsó szalagjának helyét, ezért az alsó szalag fölött mintegy két centiméterre még egy vágat található. A könyv gerincén a bordák közötti terület díszítetlen, a legfelső borda feletti mezőben két sorba rendezve szerzőre és a mű címére vonatkozó vas-gallusz tintával írt felirat: „Lobeli" alatta: „Wiliorj?] Plantar”, valamint a második bordaközben a kiadás évszáma: „1576” látható. A lapokat három szimpla és négy dupla kenderzsineg-bordára len cérnával fűzték. Az összeállított könyvtest vágott, de díszítetlen metszésű.

A l’Obel-Pena kötethez hasonlóan mind tudománytörténeti, mind könyvtörténeti szempontból kiemelkedően értékes mű az 1729-ben megjelent Nova plantarum genera iuxta Toumefortii methodum disposita című könyv (5. kép).4' Szerzője, Pier Antonio Micheli (Petrus Antonius Michelius) (1679-1737) firenzei botanikus (mikológus és algológus). Micheli kora fiatalságától nagy érdeklődést mutatott a növény- és algavilág, valamint a rovarok, kagylók és fosszíliák tudományos kutatása iránt. Tanítómestere (a Michclihez hasonlóan római katolikus pap) Bruno Tozzi (1656-1743) botanikus volt. 1706-tól III. Cosimo de Medici toszkán nagyherceg (1642-1723) alkalmazta, megbízta a firenzei botanikus kert vezetésével. Majd a pisai egyetemre hívták, ahol botanikát oktatott. 1716-ban megalapította a Firenzei Botanikai Társaságot (Societá Botanica Fiorentina). Micheli volt az első gombaspecialista, ezért a „modem mikológia atyjának” tekinti a szakirodalom. Kísérletei során, a dinnyeszelet-tcnyészeteire oltott gombák tanulmányozása alkalmával ő vetette fel elsőként a gombaspórák szerepét, és a légköri terjedés lehetőségét.93 94 Linnének köszönhetően a növényrendszertan megőrizte Pier Antonio Micheli nevét: ma a magnóliafélék 49 Michelia faja ismert. A Nova plantarum genera Micheli fő művének tekinthető. A könyvben szereplő 1900 növénylcirásból a korban 1400 újdonságnak számított. Ezek között 900 gomba- és zúzmófaj leírása található. Az első fénymikroszkópok a 16. század végén, 17. század elején készültek. A 17. század második felétől egyre fejlettebb mikroszkópok álltak a kutatók rendelkezésére, Micheli mikroszkópot használt tudományos megfigyeléseihez.95

93Nova plantarum genera iuxta Toumefortii methodum disposita ... auctore Petro Antonio Michelio. Florentiae 1729. (A 24).

94Moselio Schaechter: Pier Antonio Micheli, the father of modem mycology: a paean. In: Mcllvainea 14. (1999-2000) No. 1. passim

95 Marc Ratcliff: The quest for the invisible. Microscopy in the Enlightenment. Farnham 2009. 26., 49.

277