Szirácsik Éva (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2016-2017 (Budapest, 2017)
Takáts Rózsa: Róth Miksa üvegművész működése a budapesti Vajdahunyadvárban
ragyogó gazdaságban színes világosság szűrődik be. Roth Miksa üvegfestő készítette a három ablakot, melyek a királyi lakosztályban és a kápolnában levő üvegfestésű ablakokkal együtt fényesen hirdetik művészi tudását és műintézetének munkabírását”.13 Ugyanitt említi, hogy a királyszobák részét képező fogadóterem „boltozatos helyiség, a melybe nyugvó ággyal berendezett fülkét építettem be. A gazdag festett ablakokban О felségeik képeit látjuk”.14 Innen tudjuk, hogy e termet díszítő, Ferenc Józsefet és Erzsébet királynét ábrázoló páros üvegfestmény szintén Róth Miksa műhelyéből került ki, de hírt adtak e tényről az újságok is, amikor az ide látogató király tetszésnyilvánításáról adtak tudósítást. Az uralkodót és feleségét ábrázoló üvegfestmények a fogadóterem észak-nyugatra néző homlokzatának két ablakán voltak, melyek helyét Alpár terveiről ismerjük, azonban korabeli fotófelvétel az épületnek erről a részéről nem lelhető fel. Ferenc József kiállításon tett látogatásáról részletesen beszámoltak a korabeli lapok, így a Magyar Estilap már május 2-án, a kiállítás megnyitása napján hírt adott róla: „O Felsége megtekintette a történelmi csoport román részében levő királyszobákat is, melynek berendezése nagyon tetszett neki. Itt legtovább kötötte le a fenséges Úr figyelmét a gyönyörű üvegfestések, melyek Róth Miksa műtermében készültek. »Pompás dolgok!« - szólt О Felsége, akinek különösen tetszett a saját, valamint a királyasszony üvegfestésű arcképe. Valóban Róth Miksa festményei méltóak a király dicséretére, mert remek kivitelű és igen finom dolgok, melyek a megjelent notabilitásoknak is nagyon tetszettek”.15 Később, ugyancsak a Magyar Estilap, visszatérve a király látogatására így írta azt le: „Elhagyva a kereskedelmi, pénz és hitelügyi pavillont a király kíséretével ismét, a szakadó esőben átmegy gyalog a vajdahunyadi várat ábrázoló történelmi csarnok középkori részébe vezető fahídhoz. Először a jáki templom [mellett] levő királyi termekbe vonult. A király nagy tetszéssel szemlélte a remek üvegfestményeket, melyeket Róth Miksa készített. A művészt be is mutatták Őfelségének, aki megkérdezte: »Budapesten van a műterme?« - »Igenis felség.«. - »Festményi igen szépek, nagyon tetszenek nekem!«”16 A román épület millenniumi királyszobáiban lévő — előbb leírt — Róth-féle ólmozott üvegablakokról nem maradtak fenn fényképfelvételek, tervkartonok. A Jáki kápolna a kiállítás román csoportjának éke, maga is egy „kiállítási tárgy” volt. Belső dús festésének díszítettsége és az eredeti, Vas megyei jáki templomtól Az ezredéves országos kiállítás történelmi főcsoportjának épületei. In: Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye, 1897. 34. kötet, 4. füzet 31. szám, 157. 13 Uo. 14 Uo. 159. A nyugvó ágy kialakítása miatt több helyen ezt a helyiséget az irodalomban pihenőszobaként is említik. 15 Magyar Estilap, 1896. május 2. szám, 4. (Hálásan köszönöm az adatot Fényi Tibornak.) 16 Magyar Estilap, 1896. május 9. szám, 1 -2. (Ugyancsak Fényi Tibornak köszönöm a szöveget.) 24
