Szirácsik Éva (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2016-2017 (Budapest, 2017)

Zubor Ferenc: A szervezett magyar galambtenyésztés szakirodalma és tárgyi emlékei a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtárban (1882-1918)

által 1909-ben kibocsátott emlékérem is, melynek hátoldalán а „III. díj Dr Dirner Lajos elnöknek az 1909 június 13.iki Gyékényes budapesti versenyben Illnak 3ó 38p. alatt érkezett 860 számú kék hímért.” vésett feliratot olvashatjuk.50 A gyűjtemény anyagában ezen kívül megtaláljuk azt az emlékérmet is, amelyet egy 1906-ban bonyolított versenyröptetés után szintén a Columbia Postagalamb Sportegyesület adományozott.51 A versenyalkalom II. díjának birtokosa, Dr. Czoniczer Márton nemcsak a postagalambsport szerelmese volt a századfordulón, de Ferencváros egyik legkeresettebb orvosa is.52

Az egyesület elnöki posztján Dimer Lajost követő Jandaurek Vince talán legnagyobb érdemének az könyvelhető el, hogy a budavári Nádor-laktanyai galambállomást átszervezte és az ország egyik elsőrendű postagalamb-állomásává fejlesztette. Az állomás 1900-1918 között a hadügyminisztérium tulajdonát képező és a „Columbia-kör” által kezelt egyik legnagyobb postagalambtelep volt, valamint amelynek bejárata felett évekig ott állt a „Columbia katonai postagalamb állomása” felirat. Az 1. világháborús években - a „Columbia-kör” huszonöt éves fennállásának évfordulóján a szervezet katonai osztályának vezetőjeként „Ferenc József renddel” kitüntetett - Jandaurek Vince munkásságának köszönhetően a hírszolgálatba bevont galambok tökéletesen megfeleltek a várakozásoknak.

A „Columbia-Kör” szervezeti átalakulása és következményei

A „COLUMBIA” Budapesti Galambkedvelők Köre alig negyedszázaddal a megalakulását követően átalakult szervezetileg. A Columbia Postagalamb Sportegyesület néven újjászerveződő „Columbia-kör” 1904-től immár kizárólag a postagalamb-tenyésztők fellegvárává vált, hiszen a rendkívül sok galambfajtát felkaroló - részint ebből adódóan területileg is szétszórt - röp-, dísz- és haszongalamb-tenyésztők kiszomltak a szervezeti életből. A postagalamb-tenyésztők, valamint a röp-, dísz- és haszongalamb fajtákat tartó galambászok különválása nem volt annyira látványos és kiélezett, mint az lesz majd 1959 tavaszán, mégis a Szárnyasaink 1904. évi februári száma egyértelműen fogalmaz: „A Columbia ma itt áll teljesen kialakulva, mint egy országos jellegű postagalamb-sportegyesület. Semmi más, mint postagalamb egyesület és mint ilyen, méltóan sorakozhatik a külföld legjobb egyesületei mellé.”53 A szervezeti kereteket öltő magyar galambtenyésztés történetében - leszámítva a II. világháborút követő két évtizedet - ettől a ponttól válik jellemzővé a hazai galambtenyésztők táborának posta-50Lt.sz. N68.22. 1.

51 Lt.sz. N63.701. 1.

52 Orvosi gyakorlat a Ferencvárosban 1887- 1925. Cseley József dr. és Czoniczer Márton dr. működése. In: Orvosi Hetilap 142. (2001: 16. sz.) 855-856.

53 A Columbia. In: Szárnyasaink 19. (1904: 2. sz.) 45.

244