Szirácsik Éva (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2016-2017 (Budapest, 2017)

Takáts Rózsa: Róth Miksa üvegművész működése a budapesti Vajdahunyadvárban

összesítő kimutatásban3 is szerepel. A kor neves vállalkozói és cégei között Róth Miksa a román épület díszüvegezési munkáit végezte (ekkor a gótikus épületben a Forgó és Társa cég kapott megbízást). A román szárny három épületrészében dús díszítésű, nagy, ólmozott üvegablakokat alkotott: a királyi váróteremnek nevezett hatalmas helyiségben három, királyjelenetes, nagy üvegablakot, a boltívesen kialakított királyi fogadóteremben két arcképet tartalmazót, a Jáki kápolnában pedig szenteket ábrázoló, díszes üvegablakokat.

Róth Miksa 1943-ban kiadott visszaemlékezésében az üvegablakok készítési folyamatáról a következőket írta: „Az üvegfestö [...] festményét sohasem készítheti el a helyszínén, hanem azt mindig műhelyében kell elkészítenie. Tehát transzponálva dolgozom és ekkor az üvegfestmény képe csak képzelésemben alakul ki”.4 Talán ennek a még alakulóban lévő elképzelésnek, talán az építtetőkben megfogalmazódott más elvárásoknak tulajdonitható, hogy Czobor Béla 1895-ben a még készülő ablakok ábráit Róth-hoz látogatva másként írta le, mint ahogyan azok a későbbiekben megvalósultak. Egyetlen ablak lehetett már félkész állapotban, a többi még csak tervezetként az üvegművész fejében. „A váróteremnek három szép üvegfestett ablaka készülőben van: az egyiken azon jelenetet ábrázolta a művész, amint Asztrik érsek szt. Istvánnak a koronát hozza; a másikon a leglovagiasabb magyar király, szt. László képe lesz látható, s a harmadikon azon iparművészeti leg érdekes tényt fogjuk szemlélni, amint az első magyar királyné, Gizella a mai koronázási palástot hímezi”.5 E tény arra enged következtetni, hogy ezek az ablakok Róth-tervezések voltak,6 és Czobor látogatásakor még nem kristályosodott ki az elképzelése az ábrázolandó témákat illetően.

1896. március 1-jén a Szarvas és Vidéke című lap a román épület „pallace részének” „serényen folyó” építéséről adott tudósításában már kis változással írta le az előbbi üvegfestmény-rajzokat: „A teremnek három hatalmas ablaka van, melyekbe az üvegfestés remeki kerülnek. Az elsőben szent István, a másodikban szent László a harmadikban szent Margit alakja lesz s mindegyik szentet gazdag díszítésű, középkori Ízlésű keret fogja körül”.7

A megvalósult épületről készült korabeli leírások egy ablak kivételével már más történelmi jeleneteket említenek. Czobor Béla írása szerint: „A palotának két bejárata van. Az egyik a torony [ma Kínzótorony] csarnokából, a másik a palotához csatlakozó keresztfolyosóból nyílik. Az előbbi bejárat gerendás mennyezetű előszobába vezet, mely О Felsége kíséretének van szánva; innét a váróterembe

3 Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár, Mezőgazdasági Múzeum Dokumentációs Gyűjteménye, Történeti irattár (továbbiakban MMgMK, MD. TI.) 375/1897. ikt. sz.

4 Róth Miksa: Egy üvegfestőművész emlékei. Bp. 1943. 22-23.

5 Czobor Béla: Az iparművészet 1895-ben. Kiadja a Magyar Iparművészeti Társulat. Bp. 1896. 16.

6 Több, az épülettel foglalkozó szakírás Alpár Ignácnak tulajdonítja az itteni üvegablakok tervezését ekkor is és a későbbiekben is.

7 Itt már Gizella királyné alakja helyett Szent Margit szerepel. A király szobái a kiállításon. [Szerző n.] In: Szarvas és Vidéke, 7. évf. 10. sz. 1896. március 1. Vezércikk.

22