Szirácsik Éva (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2016-2017 (Budapest, 2017)
Kónya Annamária: Földesúri gazdálkodás Zemplén és Ung vármegyékben a 18. században Homonna, Nagymihály és Szobránc példáján
1 forintért fizette ki öt év időtartama alatt.33 Sztáray gróf így majdnem 150 paraszti és zsellértclekhez jutott és a nagymihályi majorság részéhez, szintén a kastélyhoz, két kúriához a hozzájuk tartozó mezőkkel, erdőkkel, rétekkel.34 A II. Rákóczi Ferenc által vezetett szabadságharc végével Nagymihály, de a környéke is nagy károkat szenvedett, melyet még a pestisjárvány is tetőzött. Az 1715-ös összeírás mindössze hét jobbágyháztartásról számol be. Közülük mindegyik, beleszámítva a két kisiparos telket is, főleg mezőgazdasággal foglalkozott. További 39 telek mint elhagyott, nem lakott volt felírva.35 Az 1740-es évekig sikerült a uradalom tulajdonosainak ezt a mély krízist átvészelni, új lakosokat telepítettek a mezővárosba, és sikerült bizonyos mértékig elérni a gazdaság növekedését legalább a krízis előtti szintre. Akkor kb. 50 paraszt és zsellér gazdálkodott, és ezáltal az egész szolgabírói járásban és Ung vármegyében a legnagyobb központ lett. Az úri majorságnak kb. egyforma, de inkább nagyobb terjedelme volt, mint az összes paraszti gazdaságnak. A majorsághoz leginkább a Mocsarány határában elterülő földek tartoztak, nagyságban 258 mező, illetve 212 köböl.36 A majorság részei voltak rétek, szintén sokkal nagyobb terjedelemben, mint a jobbágyoké. Az uraságnak 47 rétje volt, együttesen 144 kaszáló.37 A majorsághoz voltak hozzákapcsolva a nem lakott telkek, rétek is. Néhányon az uraság gyümölcsösöket alapított.38 Az uradalmi majorságon két kisiparos is élt, egy bádogos és egy csizmadia zsellér státuszban.39 A mezővárosban a kézműipar és kereskedelem mellett más, nem mezőgazdasági tevékenységeket is végeztek a gazdasági épületekben, melyek a majorság részét képezték. Ilyenek voltak a malmok, sörfőzdék, kocsmák, vendéglők. Már az előző időszakban Nagymihályban három malom, felső, középső és alsó működött. Egyik az uradalom része volt, a másik az 1750-es évek feléig Luzsénszky Imre báróé volt, mikor is 1755-ben a Sztárayak szerezték meg.40 Sztáray Imre gróf 1749-ben az egyik malmot részletes használatra átadta a helyi római katolikus parókiának. Ez viszonylag nagy malom volt, mert hét malomköve volt.41 33 SA Presov, SM, 199: Nagymihály telkeinek összeírása, 1743. 34 SA Presov, SM, 153, 164. 35 MNL ВAZML Sátoraljaújhely. IV. A. 1005/a: Szirmay-féle pénztári és biztossági iratok 1533 1777. Loc. 114, No. 89: Conscriptio Totius Comitatus pro Cassa Contributionalis deserviens, 1715. 36 SA Presov, SM, 998: Nagymihály telkeinek összeírása, 1752. 37 SA Presov, SM, 209: Az urasági rétek összeírása Nagymihályban, 1753. 38 SA Presov, SM, 199: Nagymihály telkeinek összeírása, 1743. 39MNL BAZML Sátoraljaújhely. IV-1005/f. Adózók és zsidó bérlők összeírása 1748-1848 (1850). 6. db. Az adózók összeírása járásonként és kerületenként 1740-1755 után. Processus Nagymihalyiensis, Districtus Egregii Joannis Fűzesséry. 40A kassai rómaikatolikus érsekség levéltára. Protocollum Canonicae Visitationis A. D. 1749, Districtum Homonensem. SA Presov, SM, 211: Luszénszky Imre báró hagyatékát illető eljárás, 1755. 41 SA Presov, SM, 205: A nagymihályi rómaikatolikus egyházi vagyon összeírása, 1749. 170
