Szirácsik Éva (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2016-2017 (Budapest, 2017)
Kónya Péter: Adatok a szőlő- és bortermeléshez a ma már nem létező északi bortermő területeken Zemplén és Ung vármegyében
Nagymihályba.21 Az úrbéri összeírás idején 23 jobbágytclek volt a faluban, amelyek közül tizenegy használta a jobbágyszölőket, főleg az ún. irtásokban, öszszesen 41 kapás terjedelemben. Meg kicsit nagyobb szőlőket, 45 kapást használt kilenc környékbeli jobbágy család.22 Az urbárium kiadása után, 1774-ben 23 jobbágy család lakott a faluban. Mindegyikük negyed telken gazdálkodott. Az irtásföldek, kertek és a szőlők nem voltak összeírásba foglalva. Az urbárium értelmében azonban a jobbágyok szabadon használhatták a szőlőket a falu határában, és saját boraikat saját hasznukra Szent György napjától Karácsonyig mérhették ki.23 Noha a borászat jelentősége a jobbágyok számára csökkent, a 18. században viszonylag nagy földesúri szőlő- és borgazdaság maradt a faluban. A szőlők legnagyobb részét Sztáray Imre báró birtokolta. Borászatát egy vincellér vezette, aki 1729-ben nemes Bálint Bertalan volt, aki egy jobbágytelken lakott, amelyhez hat kassai köböl föld tartozott.24 A többi szőlőket az uradalom hitbizottmányi tagjai birtokolták vagy a jobbágyok használták, akik azért kilencedet fizettek az uraságnak.25 A kaluzsai borok egy része bizonyosan a helyi, Sztáray gróf tulajdonát képező vendéglőben méretett ki. Ebben a vendéglőben, amelyet 1744-től említenek a források, hat jobbágy lakott, valószínűleg a segédszemélyzet tagjai.26 A borászat a 18. század végén is létezett Kaluzsán, és 1781-ben 17 jobbágy és egy zsellércsalád 27 kapás szőlőt használt.27 Tíz évvel később, 1791-ben a lakosok harmadosztályú szőlőket használtak 36 kapás terjedelemben.28 A megtermelt borok egy részét értékesítették a helyi vendéglőben, másik részét eladásra vitték a nagymihályi és ungvári piacokra.29 Az új század elején, 1802-ben 18 jobbágy- és zscllérháztartás gazdálkodott Kaluzsán, akik 37 kapás szőlőt müveitek.30 Azóta újból fokozatosan csökkent a szőlők terjedelme. 1820-ban 21 jobbágy és hat zsellércsalád mindössze 30 kapás szőlőn gazdálkodott.31 Az 1828. évi ún. regnicolaris összeírás 15 kapás, illetve három és % pozsonyi mérő szőlőt mutat a faluban, amelyet tizenkét háztartás (34 21 MNL OL Budapest, HTT, 4292, 24, 595: Kaluzsa urbáriuma, 1774. 22 Ugyanott. 23 Ugyanott. 24 SA Presov, SM, 440: Vinnai uradalom összeírása, 1744. 25 SA Presov, SM, 1612: Sztáray gróf vinnai birtokainak összeírása, 1777. 26MNL OL Budapest, HTT, 4292, 24, 595: Kaluzsa urbáriuma, 1774. 27KAL, Beregszász, F 4 Zupán Uzskej stolice, 4/5, 1792: Szobránci járás adóösszeírása, 1781. 28KAL, Beregszász, F 4 Zupán Uzskej stolice, 4/6, 1924: Szobránci járás adóösszeírása, 1792. 29KÁL, Beregszász, F 4 Zupán Uzskej stolice, 4/6,2400: Szobránci járás földrajzi leírása, 1798. 30KAL, Beregszász, F 4 Zupán Uzskej stolice, 4/7, 325: Szobránci járás adóösszeírása, 1802. 31KAL, Beregszász, F 4 Zupán Uzskej stolice, 4/7, 1972: Szobránci járás adóösszeírása, 1820. 155 i i
