Szirácsik Éva (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2016-2017 (Budapest, 2017)
Rüsz-Fogarasi Enikő: Kolozsvári kora újkori sütőházak
városban való elhelyezkedéséről az adójegyzékek tartogatnak számos adatot.48 Nagyon tanulságos számunkra, hogy ezekben a sütőházakban sokszor három női alkalmazottat is felsorolnak, a billemét, a bekennét, harmadiknak pedig a szitálót. Az első kettő esetén arra következtethetünk, hogy azok nem túl tehetős polgárok feleségei lehettek (pl. Sinfalvi Gáspárné formában jelenik meg a nevük). Erre vonatkozóan egyik boszorkányper is nyújt némi támpontot. Az elmesélt történések Vayda Katus sütőházához köthetők 1572 áprilisában, amikor az itt foglalkoztatott békéiméről, Kis Boldizsáméról több tanú is vallomást tett. A tanúvallomása szerint ő a város szegény polgárasszonyai közé tartozott.49 Ugyanez a forrás a bekenné mellett billernéről is említést tesz. A szitálok között hajadon lányok is lehettek, nevük az összeírásokban ilyen formában is szerepel (Szilágyi Gyöngyvér). Egyelőre még elég bizonytalan adataink vannak arra nézve, hogy polgári vállalkozásban hány sütőház tevékenykedhetett. A forrásaink arról tanúskodnak, hogy 14 éven át a város vezetőségében levő Gellyén Imre (főbíró, királybíró) két sütőházat is működtetett, az egyiket közülük a Közép utcában.50 A legnagyobb nehézség a Kolozsváron működő sütőházak feltérképezésében abban áll, hogy az adókönyvek nem teljesek, csupán több év adójegyzékét átvizsgálva tudjuk beazonosítani ezeket a város és lakói számára fontos adatokat. 1618-ban egy adószedők által beadott számadás többek között azoknak a jegyzékét adta, akik nem fizették be abban az évben a járó adót. A jegyzékben nyolc sütőházat soroltak fel: Gellyén Imre város falain kívül lévő és a Közép utcában működő sütőházát, Kalatswtő Ferenc és Balasffy László szintén Közép utcai pékségét, a Hosszú utcában Kerekes István, a Farkas utcában Buday Tamás, az Ovárban Loti Márton, a Külső Közép utcában pedig a sok gazdát megélt Schmeltzeren sütöde tartozásait jegyzik.51 Az 1634-1635 évek adókönyveiben a Beuthelt Imre, Fenescher Márton, Hans Bekken, Fekete István, Kádár Márton, Viczei Péter, Schenili Lőrincz által vezetett Király utcai, Kis Mester utcai, Közép utcai, Szentegyház utcai sütőházakat nevezik meg.52 De más forrásokból a Torda utcában építendő sütőházról,53 1697- ben a Farkas utcában lévő sütőházról,54 1582-ben a Szappan utcában tevékenykedő pékségről szólnak a feljegyzések.55 Ez utóbbi Tanácsi jegyzőkönyv arról is 48 Kiss András: Kolozsvár város XVI. századi adókönyveinek forrásértéke. In: Más források és más értelmezések, Marosvásárhely 2003. 203-220. 49Szerk. Pakó László, Tóth G. Péter Kiss András jegyzetei alapján: Kolozsvári boszorkányperek. 1564-1743-ig. Balassi, Budapest 2014. 84-85. „Vajha én szegény nem volnék, tudnám én mit kellene neki tenni.” 50KvSzám, 1618, 14b/XXlI. 51 KvSzám, 1618, 14b/XXII. 52KvSzám, 1634, 14b/XXII. 53 KvTanJk, 1/1. 507. 54EMSZT, XI. 990/991. Kolozsvár, 2002. 55KvTanJk, IV/1. 38. 148
