Szirácsik Éva (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2016-2017 (Budapest, 2017)
Orosz István: A magyar agrártörténet-írás múltja és mai lehetőségei
A magyar agrártörténet-írás múltja és mai lehetőségei Orosz István Annak ellenére, hogy Magyarország a 20. század derekáig elsősorban mezőgazdasági jellegű ország volt, az agrártörténet nem volt meghatározó történetírásában, amelyet ugyanúgy, mint más európai országok esetében elsősorban a politikai történet jellemzett. Az agrármúlt kérdései iránti érdeklődés a 18. század végén és a 19. század elején először azokban a képzett jószágkormányzókban ébredt fel, akik a hagyományos földesúri gazdaságokból igyekeztek modem mezőgazdasági üzemeket formálni. Ezek közé tartozott Nagyváthy János, Pethe Ferenc, Wittmann Antal, akiket a megszokott gazdálkodású múlt azért is érdekelt, hogy megindokolják, miért kell a racionális gazdálkodást bevezetni.' Nagyváthy pl. a technológiai változások akadályának a társadalmi állapotokat is megjelölte, amikor azt írta, hogy „a robot a legrosszabb és még is a legdrágább földmívelés neme.”1 2 Az agrármúlt ebben a szemléletben a megváltoztatandó rossz volt, a múlt iránti érdeklődés a jövő alakításának egyik eszközeként szerepelt. A 19. század utolsó harmadában megjelent Magyarországon is a valóságos agrártörténet, mindjárt egy összefoglalás formájában. Szerzője, Wenzel Gusztáv jogtörténészként természetesen elsősorban a mezőgazdasági intézmények iránt érdeklődött.3 Ekkor derült ki, hogy ismeretlenek és feltáratlanok azok a források, amelyek alapján a mezőgazdasági termelés és társadalom történetét meg lehetne írni Magyarországon. Ez természetesen a feladatokat is kijelölte. A 19. század utolsó évtizedében a millennium jegyében született meg a Magyar Mezőgazdasági Múzeum, amelynek most ünnepeljük 120. születésnapját, ekkor jött létre a Magyar Gazdaságtörténclmi Szemle, amely főként az agrármúlttal foglalkozott 1 Vörös Károly: Fejezetek Nagyváthy János életéből. Agrártörténeti Szemle, 1961/1.; Vörös Antal: Óvár... Óvár... A mosonmagyaróvári Agrártudományi Főiskola 150 éve. Budapest 1968.; ifj. Barta János: Mezőgazdasági irodalmunk a XVIII. században. Értekezések a történeti tudományok köréből. 67. k. Budapest 1973. 104-121.; Orosz István: Kisszántói Pethe Ferenc és a magyar mezőgazdaság a XIX. század első harmadában. In: Orosz István: Széchenyi és kortársai, válogatott tanulmányok a reformkorról. Debrecen 2000. 130-134. 2 Nagyváthy János: Magyar practicus termesztő. Pest 1821. 21. 3 Wenzel Gusztáv: Magyarország mezőgazdaságának története. Budapest 1887. 120
