Szirácsik Éva (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2016-2017 (Budapest, 2017)
Lázár László: Az erdélyi agrármúlt kutatása és az Erdélyi Múzeum-Egyesület szerepe
I Kós Balázs, gazdasági szakíró. Munkáit az Erdélyi Gazda lapban közli. A Házsongárdi temetőben nyugszik. Kós Károly, gazdasági szakíró, építész, gazdálkodó. Gazdasági épületei Erdély-szertc előfordultak, előfordulnak még. Mindkét testvér a Házsongárdi temetőben nyugszik. Váczy Kálmán tanulmányait Kolozsváron kezdte. Beiratkozott a jogi egyetemre. Egyetemi tanulmányai alatt végig dolgozott, különböző ügyvédi irodákban, nagy hasznát véve tökéletes román nyelvtudásának. 1934-ben befejezte a jogi egyetemet, 1936-ban megszerezte a jogi doktorátust, 1938-ban ügyvédi vizsgát tett, majd letette az államtudományi doktorátus összes szigorlatait, de a felavatása elmaradt a közbejött Bécsi döntés miatt. Egy nem szerencsés perben is része volt. Amikor megkezdődött az ún. „ippi és ördögkúti vérengzések” tárgyalása, a Magyar Népi Szövetség felkérését elfogadva, Váczy Kálmán elvállalta a vádlottak ingyenes védelmét. 1946 márciusában az ügyész halálbüntetést kért a vádlottakra, bár semmi közvetlen bizonyíték nem volt ellenük. 1948. július 12-én Váczy Kálmánt a néptörvényszéki beszédei miatt kitették az ügyvédi kamarából, megvonva tőle az ügyvédi gyakorlat jogát, ügyvédi irodáját elrekvirálták. Ezek után Nyárády Erazmus Gyula munkatársa lett. 1948-ban megalakult a Nyárády E. Gyula által vezetett „Flóra-kollektíva”, a 13 kötetre tervezett Románia flórája (Flora RPR (RSR) című nagyjelentőségű növénytani mű megírására. Váczy Kálmánt nyelvismerete miatt (latin, görög, tökéletes román és magyar, német és főleg francia nyelv), Nyárády akadémikus kérésére, a Román Akadémia kolozsvári fiókja 1950. március 23-án alkalmazta. Először rajzolói státuszba (soha nem húzott egy vonalat sem), 1952-ben tudományos referens, majd kutató-, főkutatóként. A Házsongárdi temetőben nyugszik. Nagy Miklós mezőgazdasági és közgazdasági szakember, író és közíró. Az Erdélyi Gazda szakembere. A Házsongárdi temetőben nyugszik. Kopp Elemér, nemzetközileg is elismert professzor, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet (Egyetem) Gyógyszerészeti Karának alapító tagja. Az első növénykémikusok egyike, aki a kémiai irányzatot egyesítette a gyógynövényismereti kutatással és oktatással. A 20. század farmakognóziai szemléletének és módszertanának létrehozója. Iskolai éveit szülővárosában töltötte; 1908-ban érettségizett, majd Budapesten tanult (1908-1913) a Műszaki Egyetem Kémiai Karán, ahol vegyészmérnöki oklevelet, majd doktori címet szerzett (1916). Mérnökként tevékenységét Brassóban kezdte meg. Életútja szempontjából döntő jelentőségű kinevezése a Kolozsvári Gyógynövény Kutató Intézetbe, amelyet Páter Béla alapított 1904-ben. A Kolozsvári Gyógynövény Kutató Intézet, a világon elsőként, kizárólag gyógynövényekkel foglalkozott. 1949-től, Marosvásárhelyen a Farmakognóziai Tanszék professzora. A Házsongárdi temetőben nyugszik. Pap István felsőbbfokú tanulmányait a kolozsvári Fcrdinánd Király Egyetem matematika szakán kezdte. Itt tanult négy évet 1936-ig, majd 1938-ban jelentkezik a kolozsvári Mezőgazdasági Főiskolára, ahol 1941-ben megszerzi a három117 i i
