Szirácsik Éva (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2016-2017 (Budapest, 2017)
Kerényi-Nagy Viktor: Pillanatképek a városligeti Széchenyi-sziget kerttörténetéből és lehetséges fejlesztési irányai
A gótikus és reneszánsz-barokk épületegyüttes előtti tiszafa (Taxus baccata) sor igen értékes és látványos lehetne, ha az épületrészt nem takarnák ki. Sajnos az idős tiszafák nehezen regenerálódnak, így visszametszésük és ifjító metszésük problematikus lehet. Különösen figyelni kell az összekötő épület erkélye és az Apostolok tornya közti négy darab 1916 körül ültetett tiszafára (14VL214: 076, 078, 079, 080), ezek kezelése további egyeztetést igényel. Javasolt, hogy a cserjealakúak erősen visszametszésre kerüljenek (több már ma is megifjult magától, így csak „ki kéne szabadítani'’ ezeket), míg a fává nőtt alakúakat alakjuk és méretük meghagyásával nagyméretű „bonsai” alakra kellene nyírni. Az itt található néhány babérmeggy (Prunus laurocerasus) és japán babérsom (Aucuba japonicá) laza, gömbölyded alakra nyírandó. Ezen a területen szükséges lenne kora tavaszi geofitionok (hóvirág - Galanthus spp., sáfrány - Crocus spp., jácint- Hycinthus spp., nárcisz - Narcissus spp.), ámyéki cserjék (hortenzia - Hydrangea spp., japán kövérke - Pachysandra terminatis) és évelők (pl. árnyliliomok — Hosta spp., hunyorok — Helleborus spp.) telepítésével életszerűvé tenni a múzeum környezetét. Az Auditorium mellett található himalájai selyemfenyők (Pinus wal/ichiana, 14VL214: 084, 085, 086) és duglászfenyők (Pseudotsuga menziesii, 14VL214: 088, 089) csokrosan kerültek elültetésre, veszélyesen megdőlt némelyik, így kivágandók. A rózsaablak alatti simafenyők (Pinus strobus, 14VL214: 090, 091, 092) az épülethez túl közel kerültek elültetésre, így kivágandók, vagy a kisebbek átültetendők. Aromán épület több pontján és néhány fán az idegenhonos és invazív ír borostyán (Hedera hibernica) ütötte fel a fejét, melynek teljes kiirtása javasolt. Az épület előterében található babérmeggy és tiszafa (14VL214: 083) visszacsonkolása, ifjítása, valamint az épületet teljesen kitakaró és annak tetejét rongáló vénicszil (Ulmus laevis, 14VL214: 082) eltávolítása szintén javasolt. Anonymus szobra mögött kiemelendő érték az „Óriások kertje”, ahol az impozáns platánok (Platanus * acer if or mis, 14VL214: 039, 040, 041, 042, 059, 060, 061, 062) állnak, itt pihenő és játszótér lehetne. A mögöttük álló nagyméretű fekete nyárfa (Populus nigra 14VL214: 038) nemcsak sanyargatja a platánokat, de rossz minőségű fája okán összeomlásra hajlamos és a magjain lévő repítőszőrök allergének, így eltávolítása javasolt. Az Anonymus szobor környéke bár örökzöld, de emiatt lehangoló állandóságot mutat, funkcióval nem rendelkeznek az itt található növények. Javasolt lenne dinamikussá tenni az évszakokban változatos képeket mutató növényfajok összeválogatásával, illetve a Gesta Hungarorumhoz köthető növényfajok (a kötetben használt szimbólumok, szövegben említett fajok) bemutatásával. Az összekötő utak mellett egybefüggő, alacsony sövénytelcpítés nemcsak illeszkedne a kert képéhez, hanem összekötne és ritmust adna, bejárásra sarkallná a látogatót. A hagyományos puszpáng (Buxus sempervirens) puszpángmollyal sújtott, helyette más fajok (B. microphylla, B. rugulosa stb.) alkalmazandók. 103 T
