Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2013-2015 (Budapest, 2015)

Tanulmányok - Fülöp Éva Mária: "Kedves Hazámfiai, mozdulni kell…" Egy elfeledett georgikoni: Angyalffy Mátyás András (1776-1839)

példái. A listán szereplő Somogy Vármegyei Olvasó Társaság 1828-ban alakult meg. A gyűjteményt, amelynek bővítését Festetics László gróf is támogatta, 1829-ben, éppen a MGB itt bemutatott előfizetői ívének megjelenési évében meglátogatta az Angyalffyval személyes kapcsolatban álló Döbrentei Gábor is.304

Az előfizetők névsorában a mintagazdaságáról is híres Vedres István (1765- 1830), Szeged város főmérnöke „Közgazdasági írásaiban a reformkor gazdaságpolitikai elképzeléseinek előfutára. Vízgazdálkodási javaslatainak. Széchenyire való hatása közvetlenül kimutatható.”305

Angyalffy az előfizetői lista közreadása utáni számban arról írt, reméli, ha nyolcról hat forintra leszállítja az éves előfizetési díjat, lesz annyi vevő, hogy ezt az árat tarthassa és még képeket is csatolhasson az egyes számokhoz. Azonban az előfizetésekből az akkori állás szerint még a nyomtatás költségét sem tudta fedezni, azt máshonnan kellett pótolnia. Saját munkájának díjazására semmi sem jutott. Az előfizetők így megkapták a régebbi számokat is, mert többet nyomtatott, mint amennyi elkelt.306

1829 áprilisában közli a folyóiratban az április hótól előfizetők újabb, mindöszsze húszra terjedő listáját. Az előfizetők közt birtokosok,307 uradalmak gazdasági tisztségei308 és különféle rangú uradalmi gazdasági alkalmazottak és tisztségviselők (kasznár, tiszttartó, ispán, gazdatiszt),309 vármegyei tisztségviselők,310 gazdálkodók voltak megtalálhatók.311 312

Az itt feltüntetett előfizetők közt szerepel Wigand Ottó „könyvtáros (Pest)” is. A német származású kassai kereskedő Wigand 1827-ben, épp az Angyalffynak is otthont adó Kecskeméti utcában vásárolta meg egy ottani könyvkereskedőtől a működési jogot, bár ő mégsem itt, hanem a Váci utcában nyitotta meg üzletét. „E göttingai születésű kereskedő testvérei is könyvesek voltak, Frigyes Károly pl. jeles pozsonyi kiadó és üzletember lett... Wigand Ottó kezdetben bátyjánál dolgozott, majd 1816-ban Kassán nyitott önálló kereskedést, de kiadással is foglalkozott... Széchenyi műveinek szorgalmas kiadója is volt, hiszen németül adta ki a Lovakrult, a Hitelt, a Világot és a rövidített Blicket...'412 Wigand adta ki 1830-1834 közt a „Közhasznú Esmeretek Tára a Conversations-Lexikon szerint Magyarországra alkalmaztatva" című 12 kötetes lexikont.313 A szerkesztőség élén Döbrentei Gábor (1786-1851), az akadémia első titkára állt, a munkatársak közt ott találjuk Angyalffyt, s a vele kapcsolatban álló személyek közül Wesselényi Miklóst, Ponori Thewrewk Józsefet is.

304 A könyvbeszerző bizottság tagja volt Berzsenyi Dániel is. Kurucz Gy.: Georgikon 200. 1996, 82-83.; http://www. sonline.hu/somogy/kozelet/konyvtar-muterem-es-iskola-a-dozsa-gyorgy-utcai-villaban-470164 (letöltés: 2014. júl. 16.)

305 MÉL http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC16241/16612.htm (letöltés: 2014. júl. 2.)

306 Befejezés. MGB VII. D. Nr. 25. Márc. 28.1830. pp. 390-392.

307 Draskovics György (1773-?) gróf, Pest és Borzsakovina (Horvátország). MGB 1829. IV. Darab; Fülöp É.: Állattenyésztő Társaság. 1994, 36.

308 Pl. Fejérvári Káptalan gazdasági tisztsége, Sóskút; Benyovszky Zsigmond gr. uradalma (Solt-Pest vm.); Festetics Vince gr. (1788-1851) birtoka, Egyed (Sopron vm.); Orczy György br. (1788-1871) birtoka, Újszász (Pest vm.); Orczy László(1787-1880) br. birtoka, Heves (Heves vm.); Szerdahelyi József kamarás kasznári hivatala, N. Szerdahely (Nyitra vm.). MGB 1829. IV. Darab; Fülöp É.: Állattenyésztő Társaság. 1994, 36-37.

309 Pl. Brunkala Gyárfás „inzsenér”, Tata (Komárom vm.) MGB 1829. IV. Darab

310 Pl. Mihálovics József alispán (Baranya vm.) MGB 1829. IV. Darab

311 Csanád és Csongrád vármegyékből, Makóról és Szegvárról. MGB IV. Darab

312 Gazda I.: Könyvkereskedők. 1988.

313 Ebből keletkezett az irodalomtörténetben oly ismeretes Conversations-per, hiszen a magyar nyelvű, hazai irodalom művelői közül többen jogos önérzettel ellenezték a német lexikon adaptációját. Kazinczy Ferenc is visszautasította részvételét a tervezett kiadvány munkatársai közt. L. erről pl. Toldy F.: A magyar nemzeti irodalom. 1873, 75-76.; Gazda I.: Könyvkereskedők. 1988.

98